Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-09-03 / 37. szám
-250Emberföldrajzi szakosztálya és a Magyar— Holland Kulturgazdasági R.-t. kérelmére hozzájárult ahoz, hogy az elemi népiskolák tanulóifjúsága részére, minden iskolai évben 6, legfeljebb 8, és a gazdasági ismétlő iskolák tanulóifjúsága részére minden iskolai évben legfeljebb 5 kötelező filmelőadás tartassák. — Erre figyelemmel a beügyminiszter 222092— 1925. számú rendeletével kötelezi a mozgó- fényképüzemek engedélyeseit, hogy a fenti célra helyiségeiket minden héten egy hétköznapjának délelőttjén tartoznak átengedni és az ifjúsági előadások rendezését elősegíteni. (14744—1925. alisp. szám.) Vármegyei tisztviselők szabadságukról mind pontosan bevonultak, úgy hogy szeptember elsejével már az összes előadók elfoglalták hivatalukat. A »Kétegyházi Testedző Egyesület« alapszabályait a m. kir. belügyminiszter ur 223425 — 1925 VIII. számú rendeletével jóváhagyta. — (16328—1925. ikt. sz.) A »Szarvasi Iparos Asszonyok és Leányok Egyesülete« alapszabályait a m. kir. belügyminiszter ur 223547—1925 Vili. sz. rendeletével jóváhagyta. (16327 —1925. ikt. sz.) Kisebb községi alapok, melyek a mai csekély pénzérték miatt céljukat nem szolgálhatják, megszüntetése, illetőleg beolvasztása tárgyában egy konkrét ügyben a népjóléti miniszter a következő elvi jelentőségű határozatot hozta: >A határozatnak a gróf A. K.- féle alapítvány és a M. M.-féle alapítvány beolvasztására vonatkozó részét megsemmisítem. ' Megsemmisítendő a határozatnak ez a része, mert az alapítványoknak megszüntetésére sem az érvényben levő jogszabályok, sem pedig a kifejlődött joggyakorlat lehetőségét nem nyújtanak. Ez az elv egyébként kifejezést nyert, a m. kir. minisztériumnak az alapítványi törzsvagyon biztosítása tárgyában 1921. november 18-án 9871 — 1921 M. E. szám alatt kelt rendeletének kiadása által is. Élesen meg ikell ugyanis különböztetnünk a tőkéjében is felhasználható és igy megszüntethető alapokat, az öröklétre hivatott és törzstőkéjükben megcson- kithatatlan alapítvány októl. Mig az előbbieknél — azok egybeolvasztása ellen, ha ezt a körülmények megkívánják — kifogás nem emelhető, az alapítványoknál az egybeolvasztás egyáltalában megengedhetetlen. Az egyes kisebb alapítványoknál a nagy administratios költségek szükségessé teszik ugyan azt, hogy azok vagyona együtt kezeltessék az alapítványt kezelő törvényhatóság vagy község kezelése alatt levő más alapítvány vagyonával, azonban az ilyen intézkedés lényegileg nem jelent egyebet, mint az alapítványi vagyon alakjának megváltoztatását. Következéskép az alapítvány jogi személyisége ép úgy, mint a vagyon, ez esetben továbbra is sértetlenül fen- marad. (16390—1925 ikt. sz.) Az alispán hivalalvizsgűlatai. Dr. Daimel Sándor alispán folyó hó 3-án Gádoros Nagyszénás és Szentetornya községek elöljáróságainál évi felügyeleti vizsgálatot tartott. Ragadós állatbetegségek : Lépfene: Békés, Békéscsaba, Gyoma, Kon doros, Körösladány, Öcsöd, Szarvas Veszettség: Békés, Békéscsaba, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyula, Mezőberóny. Ragadós száj- és körömfájás: Békés. Juhhnnlö: Öcsöd. Riihkór: Csorvás (ló), Endrőd (jub). Sertésorbánc: Gyoma, Endrőd, Füzesgyarmat, Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Csorvás, Doboz, Gyoma, Köröstarcsa, Orosháza. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, ttvnla 1925,