Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-08-20 / 35. szám
242 Ugancsak a 2 rovaton ideiglenesen alkalmazottak fizetésére beállított 950 korona törlendő, mert a község két jegyző és két segédjegyző személyében munkaerőyel el van látva, és igy ez az előirányzat mellőzendő. A kiadások 3 rovatán előirányzott fűtési szükséglet a 4997—1919. M. E redelet (B. K. 1919. évfolyam 324. oldal) szerint állapítandó meg. Ebben a rendeletben a jegyzői iroda tüzelő anyag szükséglete egy két szobás konyhás háztartás téli tüzelőanyag szükségletében van megállapítva, ami 52 q súlynak felel meg, e célra pedig 250 korona előirányzata elegendő Ugyanezen rovat 5 tétele alatt takarításra előirányzott 50 korona törlendő, mert egy rend szeres fizetéssel ellátott szolga mellett a község takarítási költséggel meg nem terhelhető. A 6 tétel alatt törvénykönyvek és szakkönyvekre felvett 90 koronára vonatkozólag megjegyzem, hogy az e cimü szükséglet az egyes kiadmányok megnevezése, azok árának pontos utánszámitása mellett állapítandó meg A 8. tétel alatt bútorok beszerzésére, javítására és tisztitó szerekre felvett 30 korona, mint nem tárgyilagos előirányzat törlendő. A kiadások 5. rovatán községi épületek javítására előirányzott 1800 korona valamint a 13. rovaton vágóhíd és dögtér fenntartására felvett 300 korona törlendő, mert a tervbe vett munkálatok szükségessége és elhalaszthatatlan- sága az államépitószeti hivatal által igazolva nincs. De különben is az államópitészeti hivatal által felülvizsgált és alispán ur által előzetesen jóváhagyott költségelőméret és tatarozási terv nélkül apróbb javításokra legfeljebb 50 korona irányozható elő. Nagyobb mérvű tatarozásokat pedig lehetőleg több évre elosztva kell végez tetni Ezen rovat 3. tétele alatt tűzkár biztosításra felvett 30 korona dijkötvénnyel igazolandó. A 4 tétel alatt községháza építési alapra felvett 50 korona, mint nem kötelező és nem feltétlenül szükséges kiadás törlendő. A kiadások 12. rovatán 3 tétel alatt ipar- dij címen felvett 100 koronára vonatkozólag bejelentendő, hogy ez a kiadás lényegében miből áll, az mi címen, miféle törvényes rendelkezés alapján hárittatik a községre. Ugyanezen rovat 7. tétele alatt törzskönyvezési költségekre felvett 200 K törlendő, mert a községi háztartás egyensúlya csak úgy tartható fenn, ha a nem feltétlenül kötelező kiadások töröltetnek. Ha a község törvényszabta bevételeiből a törzskönyvezést külön fizetni nem képes, úgy ezt a munkát a községi iroda tartozik ellátni. A 14. rovaton járda és pallózásra felvett 200 koronára vonatkozólag megiegyzem, hogy a járdaépítés, pallózás és fenntartás, a helyes jog gyakorlat szerint, külön községi szabályrendelettel megállapított költségjárulók utján történik. Ezt a járulékot, ha a község anyagi helyzeténél fogva ahhoz hozzájárulni nem tud, az érdekelt telektulajdonosok fizetik és ez a járulók a pótadón kívül áll. A 15. rovaton jegyzői árvaházi tagdíjra felvett 20K mint nem feltétlenül kötelező kiadás törlendő. A 19. rovaton marhalevél kezelés címén felvett 600 korona és általános forgalmiadé kezelés címén beállított 500 korona törlendő, mert a községet megillető fogyasztási és forgalmi adójutalókokból az ezt kezelő alkalmazottak csak abban az esetben részesíthetők, ha erre a teljes mérvű bevételre a községnek a háztartási kiadások fedezése szempontjából szüksége nincs Az itt felsoroltakat a végből közlöm alispán úrral, hogy Útmutatásul szolgáljon arra nézve, mikópen kell szigorú felülvizsgálat alá venni az oly községek költségvetését, amelyek rendkívüli intézkedéseket igényelnek A csak szórványosan kiemelt tételek is igazolják, hogy a kellő körültekintéssel készített költség vetés egyensúlyban tartható a község vagyoni helyzetével, ha a legmesszebbmenő takarékosság érvényesül és azt a felügyelő hatóság szoros ellenőrzésével érvényesíti. Hasonló irányú ellenőrzést fogok gyakorolni minden oly felterjesztés esetében, ahol az általános kereseti adó felemelését, vagy a községi pótadó túllépését kérelmezik. Épen ezért ilyen felterjesztést csak akkor tegyen alispán ur, ha a legmesszebbmenő takarékossággal keresztül vitt felülvizsgálat után sem képes valamely község elkerülhetetlen kiadásait fedezni. Gádoros község esetében nem a község területének a megváltoztatásával, hanem a községi alkalmazottak létszámának megfelelő csökkentésével kell a községi háztartás egyensúlyát helyreállítani. Felterjesztésének mellékleteit idezártan visszaküldöm. Budapest, 1925. julius 16. Rakovszky s. k. Közmunkáknak versenytárgyalásra bocsátás előtt szakszerű előkészítése — Tapasztalat szerint a községek fontos és költséges közmunkákat minden szakszerű előkészítés nélkül bocsátanak versenytárgyalásra és azután a nem egységes és előre át nem gondolt feltételek alapján beérkezett ajánlatokat sürgős elbírálás végett bemutatják. Ha a községnek nincs mérnöke, esetről- esetre beszerezheti előre a mérnöki szakvéleményt ; mindenesetre alaposabb lesz az eljárás, mint igy, amikor utólag kell kénytelen-kelletlen belenyugodni a műszakilag nem kifogástalan el rendezésbe. Amennyiben hasonló ügyek a jövőben a fentiek szerint kifogásolható módon érkeznének be, a beterjesztő község az ügy soronkivüli elintézésére nem számíthat (15316—1925. ikt. sz.) Ragadós állatbetegségek i Lépfene: Békés, Gádoros, Gyoma, Gyula, Kondoros, Körösladány, Nagyszénás, Öcsöd. Veszettség: Békés, Békéscsaba, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyula, Kondoros, Mezőberóny, Szarvas. Ragadós száj- és körömfájás: Békéscsaba, Békés. JuhrUhkór: Endrőd. Juhhimlö: Gyoma. Sertésorbánc: Gyoma. Sertéspestis: Békés, Békéscsaba, Osorvás, Doboz, Gyoma, Kőröstarcsa, Orosháza. Sercegő üszők: Endréd, Gyoma. ___________ Ny omatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1925.
