Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-07-30 / 32. szám
XXVIII. évfolyam XT Gyula, 1925. julius 30. 32-ik szám Békés- III vármegye Hivatalos Lapja Megjelenik hetenkint egyszer Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, várm. aljegyző, tb. főszolgabíró. Kiadja: A vármegye alispánja Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország ! MI. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő reudeietek.^ Föszolgdbirák. Polgármesterek. Községi elöljárjéT 12935—>4925. ikt sz. — Az OrszágoyGazda- sági Miifíkféspénztárnál biztosított nmnpfmllalóknak üzemi baleset alkalmával való gypgykezelése. — A m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák alábbi rendeletét tudomás és további megfelelő eljárás végett közlöm Gyula, 1925. julius hó 20 án. Dr. Daimel Sándor, alisngí?. M. kir. földmivelésügyi miniszter 27399^-925. VI. 2. Körrendelet valamennyi várntégye alispánjának és thjf. város polgármesterének, valamint Budapest székesfőváros polgármesterének. Ismételten tapasztalom, hogy a gazdasági munkaadók, cséplőgóptulajdonosok és vállalkozók általuk az Országos Gazdasági Muukás- pénztárnál biztosított munkavállalók üzemi balesete alkalmával a felmerülő orvosi ellátásra nézve tájékozatlanok a tekintetben, hogy az orvosok közül kik tartoznak a pénztári orvos teendőit ellátni. Erre való tekintettel felhívom Címet, hogy a gondozására bízott törvényhatóság területén a szokásos módon, a helyi hatóságok utján, minél szélesebb körben tegye közhírré, illetve figyelmeztesse munkaadókat és az alább megnevezett orvosokat, hogy az 1900 : XVI. t.-c. 33 § a értelmében a pénztári orvos teendőit, ha a központi igazgatóság másként nem határoz, a községi (kör) orvos, illetőleg ott, ahol a községi orvos kötelességeit a járási orvosnak kell teljesíteni, az utóbbi tartozik ellátni. Ezen törvényes rendelkezés alapján tehát a községi (kör, járási) orvos, mint pénztári orvos köteles a pénztárnál üzemi baleset esetére biztosított s hozzá ez alapon segélyért forduló egyéneket üzemi baleset esetében haladéktalanul orvosi segélyben részesíteni, azokat azontúl is a szükséghez képest megfelelően gyógykezelni. Amennyiben pedig sürgős szükség esetén első segély nyújtására a baleset helyéhez közelebb levő, másik község területén lakó pénztári orvost vennék igénybe, úgy a sérültnek melyik pénztári orvos által való további gyógykezelésére nézve az igénybevett pénztári orvos nyilatkozásához kell alkalmazkodni. Szükségesnek tartom még külön kiemelni, hogy a községi (kör, járási) orvosnak a pénztári orvosi teendők ellátása állásával járó olyan hivatalos kötelessége, melynek elmulasztása fegyelmi vétséget képez és aki a gyógyeilátásért csak azokat a dijakat számíthatja fel, amelyek a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter ur által kiadott mindenkori rendeletekben megállapítást nyertek. Amennyiben ettől eltérőleg a pénztárnál üzemi baleset esetére biztosított sérült gyógyítását — akár maga, akár munkaadója — bármely magánorvosra bízná reá, tájékozásul közlöm azt is, hogy az ily módon felkért orvos a pénztár terhére a 6531—1902. eln sz m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet 42. §-a értelmében több költséget nem számíthat fel, mint amennyibe a sérültnek a pénztár orvosával való gyógyíttatása került volna. Budapest, 1925. julius 20 án. A miniszter rendeletéből: miniszteri tanácsos. Járási fös/ólgabirák. Polgármesterek. S ad 424^#—1925 ikt. sz. — Barellerpkézés mikénti fdgmatositása. — A m kir. ^oldüíivelós- ügyi miniszter alábbi rendeletét tudomás, miheztartás és a hatóságok területén működő bor
