Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-07-16 / 30. szám

- 211 íépett fel nagyobb mértékben, de mint a múlt évben is, úgy ez évben is kisebb mértékű olaszsáska fertőzés az egész vármegye területén feltalálható, főképpen a legelő területeken és ezek szomszédságában. Az olasz sáska irtására a törvény a földtulajdonosokat kötelezi, kik saját érdekükben az irtást több-kevesebb eredménnyel, igyekeztek elvégezni.

A földmivelésügyi miniszter 16390—925. számú rendeletével folyó évi március hó 21-én 600 millió korona 4 és ’/2%-os hitelkeretet nyújtott azon célból, hogy a községek a gaz- gasági felügyelőség közvetítésével olcsó kölcsönpénzzel szerezzék be a köztenyésztésre szükséges tenyészállatokat. A 600 millió korona hitelkeret teljes egészében felhasználtatott és pedig oly módon, hogy Békésszent- andrás községnek 2 bika és 6 kan, Gyulavári község részére 3 bika és 4 kan, Kondoros községnek 1 bika, Nagyszénás község részére 2 bika és 2 kan, Békéssámson község részére 1 bika, Szarvas község részére 10 bika, 4 kan és 13 tehén, végül Gyula város részére 20 drb. bika és 13 tehén beszerzésére utaltatott ki a szükséges pénzösszeg. A vármegyében a községek megfelelő számú apaállattal bírnak, kivéve még Gádoros, Csorvás. Szentetornya, Pusztaföldvár és Gerendás községeket, mely községeknek tenyész apaállatokkal leendő ellátása tárgyában megfelelő előterjesztést tett a gazdasági felügyelő.

A kir. ügyészség jelentéséből. A gyulai kir. törvényszéki fogházban folyó év junius havában a letartóztatottak átlagos napi létszáma 110 volt. A hó végén letartóztatásban maradt 99 egyén közül jogerősen elitéit 69, felebbező 14 és vizsgálati 16. Nem szerint 84 férfii és 14 nő. 9 betegségi eset fordult elő, a hó végén ápolásban maradt 4. Fegyelmi eset a letartóztatottak közül 4 fordult elő.

A közigazgatási bizottság tárgyalta a a borbély és fodrász üzletekre nézve megállapított kivételes hétfői mankaszünetet

. Ennek kapcsán felirt a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve, hogy a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezést a borbély és fodrásziparok alkalmazottaira is terjessze ki és a héttői munkaszünetet hatálytalanítsa, legfeljebb a borbély és fodrászokkal szemben azt a kivételt lehetne tenni, hogy szombat este a közönség kényelmére 9—10 óráig tarthassák nyitva üzleteiket.

A gabona cséplésénél előforduló tetemes szemveszteség elhárítása végett a közigazgatási bizottság rendeletet adott ki az 1. fokú iparhatóságoknak, hogy ha a szemveszteség

oka a gép rossz állapota, hanyag, szakszerűtlen kezelése, a a munka üzleti okokból való siettetése, vagy más a vállalkozó gondatlanságából eredő körülmény, a közhirrététel utján értesitendők csépeltető gazdák, hogy ebben az esetben azonnal tegyenek jelentést az I. fokú iparhatósághoz. Ezeket a panaszokat azonnal vizsgálják meg, az eljárást folytassák le a gazdasági felügyelőt, mint szakértőt hallgassák meg, amennyiben a cséplőgép vállalkozó terhére a fenti mulasztások vagy gondatlanságok ismérvei meg állapíttatnának, a cséplőgép vizsgálatára tulajdonost kötelezzék, ennek költségeiben őt marasztalják és a cséplőgép vállalkozónak iparjogositványát bizonyos időre véghatározatban függesszék fel. A véghatározatban figyelmeztetendők pa- naszttevő gazdák, hogy a szenvedett kár megtérítése iránt a cséplőgépvállalkozó ellen joguk van polgári bíróság előtt keresetet indítani.

E tárgyban felirt a bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez is és javasolja, hogy az iparfelügyelők vizsgálati joga a lokomobilok és kazánok mellett a cséplőgépekre is kí- terjesztessék s mindazon esetekben, midőn a cséplőgép ellen panasz emeltetik, a vétkes vállalkozó büntetéssel is sujtassék. Másik preventív intézkedés volna a cséplőgépkezelők szakszerű kiképzése. E célból közérdekű volna, hogy a minisztérium által évenkint rendeztetni szokott lokomobil és cséplőgépkezelői tanfolyamok végzése kötelezővé tétessék olyan formában, hogy a cséplőgép vállalkozók gépjüknek kezelésével kizárólag csak olyan egyéneket bizhassanak meg, akik ezt a tanfolyamot sikerrel elvégezték.

A bizottság teljes ülése délelőtt 11 órakor ért véget, amely után a vármegye alispánjának elnöklete alatt az albizottságok tartották meg üléseiket.

Körösiadáay községnek folyó évi aug. 18-ára pótvásár tartására adott engedélyt a vármegye alispánja. (13132 — 1925. alisp. sz.)

Erdőőri és vadőri szakvizsgák a vármegyét illetően Debrecenben folyó évi augusztus 27-én és az erre következő napokon fognak megtartatni. Az engedély iránt kellően felszerelt kérvények folyó évi július hó 31-ig a debreceni m. kir. erdőigazgatóságnál nyújtandók be. A szakvizsga letételének megköny- nyitésére, kellő számú jelentkező esetén julius 27-én kezdődő 4 hetes előkészítő tanfolyam fog tartani. A tanfolyamra való felvételt folyó