Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-04-16 / 16. szám
-119 — az 1924. évi IV. t.-eikkre figyelemmel felirat intézésétől kívánt eredményt a kérdéses ügybon nem lehet várni, másrészről azonban kétségtelen, hogy a panasz tárgyává tett intézkedések a községek életében káros és kedvezőtlen han gulatot váltottak ki, amelyek eloszlatása és a megnyugvás visszaállítása közérdekből kívánatos. Miért s az az indítványa, hogy a bizottság kérje fel a vármegye főispánját, hogy az itt elhangzottakat hozza szemetesen a pénzügy- miniszter ur tudomására és igyekezzen oda hatni hogy a kívánt nyugalom a forgalmi adókezelés körül mielőbb helyreálljon. A bizottság az alispán indítványát magáévá tette. A tiszti főorvos jelentéséből. A vármegye közegészségügyi viszonyai március hónapban nem voltak kielégítők, és az előző hónaphoz viszonyítva, annyiban kedvezőtlenebbek is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 284 el volt több Ezt a nagyobb emelkedést az okozta, hogy Békéscsabán, Endrödön és Mezöberénybe a kanyaró járványosán lépett fel. A betegség lefolyása igen szolid volt, amenyiben a halálozási százalék a 2 százalékot sem érte el. Békésen 1 halállal végződő kiütéses tífusz volt a cigánytelepen, de március hó 7 íke óta újabb mebetegedés nem fordult elő. Ellenben Mezöberény községben, ahol február hó 13 án 6 kiütéses tífusz volt, több mint 7 heti szünet után újabb 2 eset mutatkozott abban a családban, ahol előzőleg már több ilyen megbetegedés volt, és ahol a lakást, lakókat már két Ízben a leggondosabban fertőtlenítették. Ebből sajnosán kell megállapítanom, hogy jövőben sem kerülhetünk ki hasonló meglepetéseket olyan el nem hárítható közegészség ellenes viszonyok mellett, amelyekben az emberek a cigány telepeken, a putrikban élnek. A vármegye alispánja részletes javaslatot tett a népjóléti miniszter úrhoz a lakás viszonyok egészséges, országos rendezése iránt, mert a helyi tapasztalás azt mutatja, hogy a piszkos putrik eltüntetése nélkül kellő tisztaságot teremteni nem lehet. Ki kell emelnem, Mezöberény derék község főjegyzőjének hivatalos kötelességén messze tnl terjedő azt a példát adó buzgósdgdt, amellyel a járvány elfolytása körül készségesen támgatásra állott. Ennek köszönhető, hogy egyik nagyon fertőzött putri helyére, melyet a vármegye alispánja lerombolni rendelt, haladék nélkül egy teljesen alkalmas házat építtetett fel. Az elmúlt hónapban előfordult heveny ragadós bajok közül: Difteria 11 megbetegedés 3 halálozás kanyaró 442 „ 4 „ hasihagymáz 7 „ 1 „ gyermekágyi láz 2 „ 2 „ kiütéses tífusz 1 » 1 rt vörheny 3 „ — „ • bárányhimlő 7 „ — „ szamárköhögés __2 ______„______—______„_ ös szesen 475 megbetegedés 11 halálozással az adatok szerint tehát igen csekély halálozással, a kanyaró volt az uralkodó. Az előirt és havonkint végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nincs. A köztisztaság mindenütt kielégítő. A bábák mulasztásairól jelentés nincs Orvos rendőri vizsgálatot végeztek élőn 332, holt testen 7 esetben; orvos törvényszéki pedig 4 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetében Gyógyitósavóval beojtottak 7 difteriást, meggyógyult 5, meghalt 2. A védő- ojtást Szarvason, három esetben, sikerrel végezték. A halva szülöttek száma 11, az elvetésléseké 40 volt (A pénzüggigazgató, államépitészeti hivatal és a közgazdasági előadó rendes havi jelentéséből a közérdekű részleteket lapunk következő szómában fogjuk ismertetni) Az alispán hlvaíalvizsgáiataí. Dr. Daimel Sándor alispán ez évi rendes hivatalvizsgálatait megkezdve folyó hó 15 ón a békési járási főszolgabírói hivatalt megvizsgálta. A békés— farhosl átépítési munkálatokat dr. Daimel Sándor alispán az államépitészeti hivatal főnökével és a járási főszolgabíróval együtt megszemlélte és ellenőrizte, hogy azon panaszok folytán, — amelyek kérdéses útra vonatkozólag közbiztonsági szempontból a közigazgatási bizottságban több Ízben tétettek, — elrendelt in tézkedések foganatosítva lettek e. Az alispán megállapította, hogy a közigazgatási bizottság ós az alispán meghagyásához képest a veszélyeztetett pontokon a korlátok ós kerókvetők fel- állittattak, sőt az utópitósóhez szükséges kőanyagok úgy lettek felhasználásukig mellvédként raktározva, hogy azok közbiztonság szempontjából a legteljesebb védelmet nyújtják. Ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének szabályozása tárgyában 94537— 1921 sz. a. kiadott rendelet 4. § ának módosítása tárgyában megjelent 62111—1925 K. M- sz. rendelet szerint Budapest székesfőváros területétől eltekintve, az ország egész területén a hus- nemiiek április 16- töl október 15-ig terjedő időszakban vasárnapokon, továbbá Szent István napján reggel 6 órától délelőtt 10 óráig árusíthatók és az árusításnál az alkalmazottak is foglalkoztathatók. Október 16 tői április 15 ig terjedő időszakban a husnemüek árusítása (halnak, {továbbá élő és leölt baromfinak kivételével, melyek ebben az
