Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-04-09 / 15. szám

— 111

Botyánszky Mária békéscsabai lakos 79— 1916 szám alatt és Knyihár Pál 2—1921 szám alatt, Pleskó János 23—1914 szára alatt kiállított szolgálati cselédkönyvót, Gálik Pál 98—1921 sz alatt. Tarcsányi Pál Békéscsaba város, illetve község által 306—1915 szám alatt kiállított munkásigazolványát elvesztette. Megsemmisittetik.

Sárkány Pál szarvasi lakosnak Szarvas község elöljárósága által 1918 évi junius 9-én 351—1918 szám alatt kiállított munkásigazolványa a forradalom alatt Torontói vármegyében elveszett. Megsemmisittetik.

Kurlik Mária szarvasi lakos a Szarvas község elöljárósága által 212—1911 sz alatt 1911 junius bó 18 án kiállított munkásigazolványát elvesztette Megsemmisittetik.

Közlöm, hogy vitéz Domokos Lajos volt tartalékos őrmester, föidmives, öcsödi lakos 1194 számú vitézi zöld igazolványát Tiszainoka és Öcsöd között ismeretlen módon elvesztette. Ezen igazolványt a vármegyei vitézi szék érvényteleníti. Ezen elveszott és érvénytelenített igazolvány feltalálás esetén elkobzandó és a várme gyei vitézi széknek beszolgáltatandó

Vármegyei közérdekű hírek.

Katonai havidíjasok részére lakás a jövőben igényűénél utján nem biztosit haté Ezt a hon

védelmi miniszter egy konkrét ügyben hozott £>2305—20—1925. számú határozatában kimondotta a következő indokolásban: „A tiszti be .szállásolás szabályozása tárgyában kiadott 9801 —eln 24 — 1924. (?) számú Honvédelmi Miniszteri rendelet a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 LXVIII. t.-c. rendelkezéseire volt alapítva. A rendelet, a hadiszolgáltatási törvényen alapuló, a honvédségről szóló 1922. III. t. c 20. § ának utolsó előtti bekezdése értelmében hatályát vesztette. Az idézett rendelet az 1922. évi III. t. c. 20. § ának utolsó bekezdése értelmében már csak a hatálya alatt keletkezett jogviszonyokra nyerhet alkalmazást, uj tiszti szállás igénybevételére azonban nem. Egyébként pedig a beszállásoiási törvények értelmében katonai havidíjasok részére szállás rendelkezésre bocsájtása az állandó beszállásolásnál a községtől csupán akkor követelhető, ha az 1879. évi XXXVI. t. c. 25. § ának második bekezdésében meghatározott előfeltételek íennállanak. A beszállásoiási törvények azonban nem adnak felhatalmazást arra, hogy ily esetekben a szállás igénybevétel utján szereztessék rueg.“

Ezzel az elvi döntéssel a katonai tiszti el- szállásálásokra az a határozott utasítás lép érvénybe, hogy ha ennek szüksége fennforog, a kézségek (városok) a tisztek részére magánosoktól csak szabad egyezkedés utján vehetnek bérbe lakásokat, de igénybevétel utján nem. A tiszti lakások igénybevétel utján való biztosítása a vármegye alispánjának eddig magától értetődő kellemetlen feladata volt, mert bár az alispán a lakás igénybe vételt egy-egy lakásra csak 6 hónapra rendelte el, s hat hónap ulán más háztulajdonos terhére mondotta ki az igénybevételt, ennek dacára és a legnagyobb méltányosság mellett is, az igénybevétel kellemetlen és indoktalan terhet jelentett az érdekeltháztulajdonosoknak (6667 — 925. alisp sz.)

Géperejű jármüvek községi közmunkával való megróvása tárgyában a kereskedelemügyi miniszter 61065—1925. számú körrendeletében 1925. jauuár 1 tőli hatáiyiyal úgy intézkedett, bogy 1. Községi' közmunka a géperejű jármüveken, valamint a közutakat tényleg igénybevevő gőz és motorekóken kívül csupán a közutakat tényleg igénybevevő ama cséplőgépek, illetve cséplő- garnitúrák után vethető ki, amelyeknek egy heljrőfVa másikra való továbbítása nem vonóállaj^nak, hanem magánjáró szerkezetnek gével történik

2 Géperejű jármüvekwel'7(ideórtve gőz- és motor- ekók és cséplőgépeket is) a közmunka megróvás alapjául mindig a tényleges lóerők számát kell venni (68000—1924. K. M.) 3. Gőz- motorekék és cséplőgépeknek közmunkával való megrovásánál azok lóerőszámának csak 25% át lehet venni, még pedig olyképeu, bogy az ekként kiadódó lóerőszámból minden két lőerő után egy kettős ló- fogatu igásnapszám, illetve ennek a váltságára szolgáltatandó (Pl. egy 40 lóerős cséplőgép után 40/4 = 10 lóerejü az alap és az ez után járó községi közmunka 10/2 == 5 kettős fogatú lófogat után járó közmunka, illetve ennek váltság- árávai egyenlő) (6749—1925. alisp. szám.)

Mafharakodó állomásokra szakértőül klrea delt állatorvosokul megillető dijak tárgyában kiadott 1606—1923. F. M. rendelet 3 pontját a földmivelésügyi miniszter 36503 — 1925. számú rendeletével hatályon kívül helyezte.

Ennélfogva a marharakodó állomásokra szakértökül kirendelt állatorvos a szállító fél terhére a neki egyébként járó illletményeken vagyis a 950ÜÜ—1900 F. M. számú rendelet 158. § ának a) pontjában megállapított bórkocsidijon illetve fuvardíjon, valamint a vasúti jegy árán és a muukadijon kívül napidijat nem számíthat fel. (6753—1925. alisp. szám.)