Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-02-25 / 9. szám
lesz a vármegyének, amely elől elzárkóznia erkölcsi lehetetlenség, de amelyre a költségvetés összeállítása idejében, gondolni sem lehetett > * A közúti alap helyzete — ezidőszerint — még kielégítő, azonban nagyon keresztezte számításomat az a majdnem 4 milliárdot kitevő kiadás, amelyet az állam, részben az utiszemélyzet * részére a múlt évben kifizetett javadalom, részben a vármegye által felvett előlegek visszafizetésére, a várnagyétól követel. Ebből az igen nagy teherből másfél milliárdot már visszatérített a vármegye, a hátralevő több mint 2 milliárd visszafizetésére pár havi hatadékot kértem, annál inkább, mert a vármegye részére engedélyezett kölcsönök nagy része is mostanában jár le, amelyeket minden esetre szeretnék — ha lehetséges — idejében kiegyenliteni. Itt említem meg azt a szintén előre nem látott 30 millió korona kiadást, melyet az állam kezdeményezésére és utasítására, a pénzintézeti központtól részben inségmunkálatokra, részben a vármegyei közúti alap segélyezésére a vármegye által felvett kölcsönök után, illeték címén a pénzügyi hatóság a vármegyére kivetett. Minthogy én abban a felfogásban vagyok, hogy az inségkölcsönök engedélyezése állami érdeket szolgált és az tulajdonképeni kölcsönnek nem tekinthető, ennélfogva a pénzügyi 'hatóságnak az illeték kiszabására vonatkozó intézkedését megfe&bbeztem. Ha a vármegyének a szóban levő illetéket meg kell fizetni, akkor egy olyan kölcsönt kapott, amely figyelembe véve azt, hogy^azután még 1472%-os kamatot is kell űzetni, előnyösnek és gazdaságosnak éppen nem mondható. Meg kell .emlékeznem arról a jelentős gazdasági mozgalomról, amely december hónapban indult meg, s amelyek célja az, hogy Kunszentmártoni, Öcsödöt, Szarvast és Kondorost a vármegye keleti részével és pedig Békéscsabával, Dobozzal és Sarkaddal, illetően Gyulával és Elekkel, keskeny vágány u vasúttal egybekösse. Értesülésem szerint a tervet az érdekeltség nemcsak érdeklődéssel, hanem áldozatkészségének hajlandóságával is kisérte, mely ha tettekben is megnyilvánul, úgy a közforgalmiig és gazdaságilag is nagyjelentőségű kérdést a megvalósulás elé viszi. Körber Tivadar békési reálgimnáziumi igazgató kiválóan érdemes munkásságának elismeréséül, főigazgató címet nyert, mely alkalomból őt a törvényhatóság nevében üdvözöltem. Részvéttel jelentem, hogy Fábry Károly békéscsabai, valamint Marsai Soma szarvasi megyebizottsági tagok elhaltak. Fábry Károly a vármegye és Békéscsaba közéletében jelentős szerepet játszott és különösen Békéscsaba város érdekében, — amelynek hü fia volt — a legutolsó időkig lelkes és tevékeny munkásságot fejtett ki. Gyula, 1925. évi február hó 22-én. Dr, Dóiméi Sándor, alispán. — 75 — « II. További intézkedést igénylő rendeletek. Fössolgabirék. Polgármesterek. Elöljáróságok. 3609—4925. ikt. szám — Több alkalommal panaszt érkezett a vármegyei számvevőségtől hozzám a miatt, hogy a vármegye csekkszámláira a postatakarékpénztár utján eszközt^pbefizetések alkalmával a befizetett összegek rendeltetése, sem a befizetési lapon közölve nincsen, sem pedig arról jelentés nem küldetik be. Mivel ez a vármegyei számvevőség munkáját nagyban hátráltatja s sok felesleges levelezést von maga után, elrendelem, hogy a jövőben minden egyes befizetés alkalmával a befizetés alkalmával a befizetési lapon az összeg rendeltetése ha csak néhány szóban is, mint pl. ebadó, közmunka, utlevéldij, pórtódij, hozzájárulás stb. közöltessék. Ezen rendelkezésem nem teljesítése esetén az esetleges anyagi és ezenfelül a fegyelmi felelősség a csekket kiállító közeget fogja terhelni. Gyula, 1925. február hó 19. Dr. Daimel Sándor, alispán.
