Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-01-29 / 5. szám

49

Pikó Mihály békési I. kerület Asztalos-u. 5. szám alatti lakos cselédkönyvét, melyet 108 —1910. szám alatt kapott Békés község elöljáróságától, ismeretlen helyen elvesztette. Meg- semmisittetik.

Szilágyi János békési V. kerület Gombutca 9. szám alatti lakos munkásigazolványát, melyet Békés község elöljáróságától 259—

1922. szám alatt kapott, ismeretlen helyen elvesztette. Megsemmisittelik.

Vármegyei közérdek fi hirek.

A vármegyei közigazgatási bizottság ülése február lió 9-én lesz.

A honvédségbe való felvételűéi az eddigi 30 évben megállapított korh atárt ;i honvédelmi miniszter 510—1925. eln. 21. számú körrendeletével leszállította olyképpen, hogy ezután mindazok az önként jelentkezők, akik 25. életévüket jelentkezésükkor már betöltötték, korengedélyre szorulnak. A 25-ik életévet betöltött önként jelentkezők jelentkezése tehát csak feltételesen fogadható el, irataikat korengedély megadása végett a miniszterhez terjesztendők fel. (1909—1925. alisp. szám.)

A közveszélyes épületek körül az állami rendőrség és a közigazgatási hatóságok hatásköre tárgyában a belügyminiszter 135685 —

1923. VI. a) számú rendeletében kimondja, hogy a törvényerővel bíró 5047—1911. M. E. számú rendelet 12. §-a értelmében, az igazgatási rendészet ellátása a közigazgatási hatóságok feladata az állami rendőrség működése területén is, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyeket valamely jogszabály kifejezetten a rendőrhatóság hatáskörébe utal. Miután a rendőrség ügyintéző hatáskörét megállapító jogszabály, vagyis a 90089—1919. B. M. számú rendelet 3. §-ának b) pontja az építkezési ügyekre vonatkozólag csak a köz- biztonsági szabályok ellenőrzését és ezek foganatosítása iránti intézkedést utalja az állami rendőrség hatáskörébe, a most említett ügykörben előforduló minden más feladatot, tehát az épitészrendészeti ügyekben való érdemleges

intézkedést, még a közveszélyes épületeknél is általában a közigazgatási hatóságok — városi tanács, kerületi elöljáró, főszolgabíró — kötelesek ellátni. Közveszélyes építményeknél az állami rendőrség feladata csak a kétségtelen, imminens veszélye elhárítására szoritkozhatik, mikor az intézkedés a közbiztonság megóvása okából rövid időre való halasztást sem tűr meg, hanem a közveszélyüség jelenlétéhez kell kapcsolódni az intézkedésnek is. Közveszélyes épületeknél az állami rendőrség intézkedései : a veszélyes épület kiürítése, körülzárása, esetleg a veszélyes építmény mellett elvonuló közlekedési ut lezárása, a forgalomnak más útra való terelése.

Ha az épület veszélyessége kétségtelen és az épület lebontása halasztást egyáltalában nem tűr, — ily esetekben az állami rendőrségnek az ilyen közveszélyes építmények azonnali elbontását elrendelni kötelessége. — Ha a veszély fennforgásának, vagy fokának megállapítására még idő van szakértők meghallgatására, vagy a veszélyesség csak szakértői eljárás utján állapítható meg: az eljárásra már a közigazgatási hatóság hivatott. (1527 — 1925. alisp. szám.)

Községi és körorvosok nyugdijjáriiléka

tárgyában a belügyminiszter 253425—1924. számú rendeletében kimondotta, hogy a 141000.

1924. számú körrendelet 25. pontja szerint a községi és körorvosok, mint községi tisztviselők 1924. julius hó 1-től fizetés után csupán 1 */j °/0 nyugdijjárulékot tartoznak fizetni.

(1016—1925. alisp. sz.)

A toloucozás rendiéi a belügyminiszter — addig is, inig az újabb toloncszabályzat elkészíthető lesz — 186081 — 1925. VII. számú rendeletével a változott viszonyokra újból megállapította. A tolonc-vasuti vonalakat és a toloncok átvételeinek és továbbításának rendjét részletesen szabályozta. A toloncok gyalog- uton való szállítására tovább is az 55415— 1924. B. M. rendeletben foglaltak az irányadók. Az útiköltségekre vonatkozólag — további intézkedésig — a 112436—1923. és a 141723. Vili. B. M. rendeletben foglaltakhoz kell alkalmazkodni. A napról és a vonatindulási