Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-22 / 8. szám
XXVI. évfolyam. Gyula, 1923. február 22. 8-ife szám Békésvármegye Hivatalos Lapja Megjelenik minden csütörtökön. A Kiadja: A vármegye alispánja. Szerkeszti: Ilr. Pánezél József, vm. aljegyző. Csonka Magyarország uem ország — Egész Magyarország mennyország! 8—1923. eln. szám. Békésvármegye alispánjától. Tekintetes törvényhatósági bizottság! A vármegye közügyéiről és a december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben terjesztem elő : i. Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőek voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban jobbak is, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 252-vel volt kevesebb. Mig ugyanis az 1921. évi december hó 15-től 1922. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 412 egyén, meghalt 74; addig az 1922. évi november hó 15-től 1923. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző bajban megbetege dett 160 és meghalt 25, vagyis 15°/0. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó a scarlatina volt, amely egymagában valamennyi fertőző bajban történt megbetegedések felét adta. Ez a betegség halmozottan csupán Mezőberény és Köröstarcsa községekben mutatkozott. Mezőberény községben azonban már meg is szűnt. Ezenkívül Gyula városában mutatkozott az ártatlan gyermekbetegség, a járványos ültőmirigy-gyulladás halmozottan. Az eddig bejelentett 29 eset mind meggyógyult. A vármegyei közkórházra vonatkozólag jelentem, hogy a kórházban a múlt évben 5153 uj beteget vettek fel és az előző évről visszamaradt 629 beteggel együtt összesen 5782 szenvedőt ápoltak 255444 ápolási napon. A betegek közül gyógyultan távozott 2998, javultan 1416, gyógyulatlanul 367, meghalt 377. A sebészeti osztályon 1380 nagyobb és 123 kisebb műtétet végeztek. A kórház ellátása a múlt évben is rendkívüli nehézségekkel járt, a betegek — sajnos — sem élelmi cikkekkel, sem ruházati anyagokkal nem voltak kellőképpen ellátva. A fűtőanyagokban állandóan nagy szükséget szenved a kórház, emiatt a központi fűtési berendezés üzemben tartása sem a sebészeti, sem az elmebeteg osztályon nem lehetséges és a sebészeti osztály nagy kórtermeit a hideg idő tartama alatt zárva kell tartani s a betegeket a kisebb kórtermekbe kell zsúfolni.
