Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-22 / 51. szám

- 328 ­Hozzájárulásomat adom továbbá ahhoz is, hogy a 10 régi jogú álláshely javadalma ürese­dés esetén, vagyis a szerzett jog sérelme nélkül, egyenként 25 q búzára szállíttassák le. A szénailletmónyben részesülő tanítók ezen járandóságainak toljes törlését kellően indokolt­nak és tehát teljesíthetőnek nem tartottam, hoz­zájárulok azonban a politikai község e cimü ter­hének mérsékléséhez ott, ahol ez szerzott jogo­kat nem sért, és pedig oly képen, hogy a poli tikai község a természetben, vagy a mindenkori folyó árban kiszolgáltatandó széna helyett sze­kerenként 2—2 q búzát természetben, vagy folyó árban szolgáltasson.“ Tanítói fegyelmi ügy Tóth Erzsébet öcsödi ref. elemi iskolai tanítónőt a vármegyei közigaz­gatási bizottság fegyelmi választmánya a proletár- diktatúra és az oláh megszállás idején tanúsított magatartása miatt hivatalvesztésre Ítélte Feleb- bezés folytán a fegyelmi választmány határoza­ta a miniszter által dorgálásra változtatott, de a minisztertanács kimondotta, hogy nevezettnek állomása helyére való visszatérése felettes ható­sága s a községbeliek részéről várható vissza­utasító magatartás s igy az előrelátható tanítási eredménytelenség miatt nem kívánatos s ezért az 1920 évi XI t -c 4. §-ában foglalt rendelke­zések alkalmazásával a tényleges közszolgálat kötelékéből eltávolittotta. Ennek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter 147527 — 1923 Vili. C. számú rendeletével állása alóli azonnali fel­mentését elrendelte, nyugellátásra való igényeinek kimondása mellett 1924. évi január 1-töl nyuga­lomba hely este. Mozgófényképüzemi engedélyek át nem ru­házhatók. Konkrét ügyben a belügyminiszter ki­mondotta, hogy engedélyesnek azon kérelmét, melyben mozgófénykópüzemi engedélyének egy megalakítandó réssvénytársaságra való átruházá­sát kéri, elvi okokból nem találta teljesíthetőnek. (194875-1923. VIII. B. M. 26244—923. alispáni szám.) Vásári és piaci helypénzdijak évnegyedenként! emelésére az alispán kapott felhatalmazást. Egye­lőre tájékozásul közöljük, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet adott ki (97045—1923 XIV. K. M. — 26600—1923. alisp. szám), mely­ben „avégből, hogy a különböző vásárok, vala­mint az országos, havi és heti kirakó, valamint állatvásárok, továbbá az országos, illetőleg heti­vásár jellegű buesuvásárok, végül a búcsúk és napipiacok tartására jogosultak által kormány- hatóságilag megerősített vásári (piaci) helypónz- dijszabályzatok alapján szedett helypénzek, mintegy automatikusan nyomon kövessék a pénzünk értékének ingadozását, a m. kir. belügy- és földmivelósügyi miniszter urakkal egyetértő­ig felhatalmazom és utasítom, hogy a törvény­hatósága területén tartani szokott különböző vá­sárok tartására jogosultak által kormányhatósá- gilag megerősi ett hely pénz díjszabályzatok alapján szedett helypénzek mérvét, minden költségvetési év­negyed végén, a következő költségvetési évnegyedre szóló érvénnyel annyi százalékkal felemelje, illetőleg csökkentse, ahány százalék emelkedést, illetőleg csökkenést mutat a földadó fejében fizetendő búzának az 1922. évi XXI. t. c. rendelkezéseihez képest minden költségvetési évnegyedben a kö­vetkező költségvetési évnegyedre nézve megál­lapítandó és a m. kir. pénzügyminiszter ur által minden költségvetési évnegyed utolsó hónapjá­nak 20-ik napján kihirdetendő rendeletével köz­zétett értéke, az előző költségvetési évnegyedre nézve megállapított és közzétett értékével szemben “ Ezen miniszteri intézkedéssel a piaci hely- pénzek szabályozási módjára vonatkozólag a vármegye alispánjának illetékes helyen régen szorgalmazott, célszerűnek és szükségesnek tar­tott álláspont a nyert honorálást. A közötökről és vámokról készülőben levő törvény tervezetének megvitatása céljából a keres kedelemügyi miniszter 1924. évi január 7- éré a kereskedelemügyi minisztériumba értekezletet hívott össze, melyre vármegye alispánját, az államópitészeti hivatalfőnökét meghívta. Ezt közöljük azzal, hogy a szóban forgó törvénytervezetet fontosabb intézkedéseiben la­punk előbbi számaiban már ismertettük. Rendőrkapitányságok, elöljáróságok figyel­mébe! Utlevéldijak mikénti beküldése. Az elöljáró hatóságok figyelmét nyomatékosan felhívjuk, — lapunk 1923. 47. számában adott utasítás részbeni módosításaként — hogy a kedvezményes áru útleveleknél a jövőben nem 4000 koronát, hanem bOOO koronát (azaz az eddigi 4000 korona dij és 1000 korona bélyeg együttes összegét) fizettesse­nek be csekk lapon a kedvezményes dijju utlevélt kérőkkel. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1923.

Next

/
Thumbnails
Contents