Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-15 / 50. szám
— 322 — szám) a vallás- és közoktatásügyi miniszter a vármegyei közigazgatási bizottságnak megkül- dötte. A tervezet szerinti feltételek az előlé- pésre : 30 évi rendes szolgálat, érdemesség (szol gálati magatartás, tanítói működés, valamint a társadalmi tevékenységre figyelemmel). Javaslatot a kir. tanfelügyelő tesz ; hitfelekezeti tanítóra nézve az illetékes egyházi főhatóság is meghallgatandó. Nem léptethető elő, aki működésének utolsó 10 évében jogerős fegyelmi Ítélettel büntetésben részesült, vagy aki szolgálatának utolsó három évében a szolgalmi idő alatt — akár megszakításokkal is — 12 hónapot töltött tényleges szolgálat nélkülÁllamsegélyes tanítóknál a miniszter léptet elő, nem államsegélyeseknól az iskolafenntartó a miniszter által történt tudomásulvétel mellett. Ez utóbbiaknál ugyanazon iskolafenntartó által akár egy, akár több iskolánál fenntartott tanítói állások létszámának 10%-a erejéig, de helye lehet a 10% on felül is a miniszter hozzájárulása esetén. A VII fizetési osztály illetményeiről az iskolafenntartó természetben szolgáltatandó járandóságokkal is gondoskodhatik. Az előléptetés iránt a tanfelügyelő tesz az iskolafenntartóhoz javaslatot. Áthelyezés, illetve állomásváltozás esetén a VII. fizetési osztálynak megfelelő illetmény biztosíttatni fog. Első esetben történő előléptetéseknél 1923 október 1-től szolgáltatandó ki a VII. fizetési osztálynak megfelelő illetmény. A reudelettervozetre a vármegyei közigazgatási bizottságnak a kir. tanfelügyelő meghallgatása mellett folyó évi december hó végéig kell nyilatkozatát a miniszterhez megtennie. (7272-1923. kb sz.) Békéscsaba város gyánipénztári szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta A vonatkozó 194902—1923. számú rendeletében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gyámpónztár pénzkészlete az órtókmegóvás céljára alkalmas valorizált kölcsönökbe fektetendő és utasította a köz- igazgatási bizottságot, hogy a gyámpónztári pénzek gyümölcsöztetóse tárgyában 161400—923. B M. számú rendeletben foglaltak szemelőtt tartásával mielőbb hozzon határozatot. A papírpénz rendkívül csökkent vásárlóerejére tekintettel nincs észrevétele a miniszternek oly intézkedés ellt-n, amely a gyámpénztári kölcsönnek eddig megállapított legmagasabb összegét az ottani helyi és pénzügyi viszonyoknak megfelelő legmagasabb összegig (pl 1—3 millió koronáig) felemeli. Csorvás község képviselőtestülete a csorvást gór. kel. román egyház vagyonának a község tulajdonába való bocsájtását kérte, mert Csorváson a gör. kel. egyház megalakulva nincsen. A határozatot a vármegye alispánja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztette fel döntés végett. A miniszter 138796—11—1923. ü. o. számú rendeletével Csorvás községnek a 37. sz. közgyűlési határozatban kifejezett az a kérelme, hogy a csorvási gör. kel. román egyház vagyona a község tulajdonába bocsájtassák, kellő jogalappal nem bir s így nem teljesíthető. Kétségtelen ugyanis, hogy Csorváson vannak gör. kel. román hivők, van imaházuk is s ha az egyházközség nincs is formálisan megszervezve, az egyház mégis fennáll, mégpedig mint a békéscsabai anyaegyházhoz tartozó leányegybáz. (25617—923. alisp. szám. Papírral való takarékoskodást a hivataloknak és alsóbb hatóságoknak nyomatékosan figyelmébe ajánljuk I Köztudomású, a járási főszolgabirák, polgármesterek s elöljárók előtt is, hogy az ön- kormányzati testületek dologi kiadásaiban a papír és nyomtatványszükségletek milyen horribilis összeggel szerepelnek. A mai nehéz anyagi helyzet parancsoló kötelességévé teszi minden hivatalvezetőnek, hogy konkrét esetekre vonatkoztatva, — alkalmazottai figyelmét erre felhi- ván, — praktikus utasításokkal is ellássa Mint elkerülendő eljárásra rámutatunk itt arra, hogy agyik község képviselőtestületi határozatoknak jóváhagyásra való beterjesztésénél a képv test. határozat kivonatát a törvényhatósághoz címzett s külzettel stb. ellátott külön egy egész ivén (4 oldal lap) irt kérvénnyel terjeszti be állandóan. Ez feltétlen mellőzendő ! A képv. testületi határozatban az indokoknak u:yis benne kell fog- laltatniok s igy semmi célja nincs, hogy ugyanazokat az indokokat 1Ü sorban, egy egész ivén újból ismételje az elöljáróság. Ha különösebb s a határozatból ki nem tetsző körülményeknek jelentése fontosabb ügyeknél, szükséges — a szolgálati ut betartásával — ezt a járási főszolgabírónak kell a beterjesztéskor jelentenie. A közgyűlési határozatok jóváhagyás céljából történendő beterjesztésével a fenti célból helyesnek tartjuk még — az egyes községek által már m st is követett — azt az eljárást, hogy a hirdetési bizonyítványt szintén nem külön lapon, hanem a képviselőtestületi határozat kivonatára hátlapon vezetik rá. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1923.
