Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-10 / 49. szám
— 309 a tényleges helyzet, amely szerint közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-c. meghozatala óta, nemcsak a tisztviselők létszáma emelkedett tetemes mértékben, hanem a köz- igazgatási eljárások terén mindenütt csak a munka lényeges megszaporodását látjuk és az eddiginél komplikáltabb és szövevényesebb eljárási és végrehajtási utasítások vannak érvényben. Nagy tévedés azt hinni, hogy egy vármegyének ezer és ezerféle dolgát bizonyos kontingentált számú tisztviselő elvégezheti. Ez a téves felfogás azon a hibás feltevésen alapszik, hogy minden tisztviselő egyforma munkabírású és mindegyik alkalmazott a kötelességtudás és a szorgalomnak magaslatán áll. Pedig amint nincsen két egyforma ember, éppen úgy igen nagy külömbség van a tisztviselők közötti s munkabírás, szorgalom és kötelességtudás tekintetében. így csak természetes, hogy ugyanolyan szátnu jó tisztviselő, hasonlíthatatlanul többet képes elvégezni, mint ugyanolyan számú gyenge, selejtes vagy rossz tisztviselő. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kontingentált létszámú tisztviselőknek a jelentékeny százaléka állandóan hiányzik, részben betegség, szabadságolás, más helyre való beosztás, felfüggesztés, részben olyan okok miatt, melyeket az legélénkebb képzelőtehetség sem tud előre megjósolni. Békésvármegyében a legutóbbi időkben is olyan volt a helyzet, hogy a tisztviselőknek 11 százaléka hiányzott az említett okokból. Nagy meglepetést keltett a létszámcsökkentéssel kapcsolatos az a felsőbb hatósági rendelkezés, hogy a vármegyének 113-ban megállapított tisztviselői létszámába, belefoglalta az egyes főtisztviselők személyes szolgálatára rendelt 9 mond kilenc tiszti hajdút (szegődményest) is, akiknek a múlt költségvetésben az egész évre összesen 5480 korona javadalom volt felvéve. Ha ezen 9 állást rendszeresített állásnak veszi a belügyminiszter ur, akkor a közigazgatás érdekéből sokkal helyesebb lenne, hogyha ezt a 9 állást megszüntetné, és azoknak a mai bérviszonyokhoz képest megállapítandó javadalma terhére 3—4, részben fogalmazói, részben kezelőhivatali állás rendszeresítését engedélyezné. Ezzel több költség nem merülne fel és a közérdek kimondhatatlanul sokat nyerne vele. Meg vagyok róla győződve, hogy az említett főtisztviselők készséggel lemondanának a személyes szolgálatukra rendelt szolgák tartási jogáról, ha helyettük a fentebb említett 3—4 állás rendszeresittetnék. ídevonatkozólag a folyó évi háztartási költség- vetés tárgyalása során határozhat a törvényhatósági bizottság. Mindezeket azért tartottam kötelességemnek előadni, hogy a helyzet mibenállásáról, a törvényhatóságot híven és lelkiismeretesen tájékoztassam és e helyen is reámutassak arra, hogy a tisztviselők mai létszáma mellett a közigazgatás terén nemcsak, hogy fejlődés nem fog mutatkozni, hanem határozott visszaesésekre lehet a vármegye elkészülve. A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben az 1923. évi XXIV. t.-c. szerint másodfokon határozni hivatott tanácsülést, illetőleg az ülnököket, az időközben érkezett ügyek elintézhetése céljából, első Ízben e hó 22-ére hívtam egybe. A vármegyei választott megyebizottsági tagok sorában megüresedett 4 helynek a betöltése Szarvason, Orosházán és Endrődön folyó hó 1-én megtörtént. Intézkedtem, hogy az újonnan megválasztott megyebizottsági tagok az e hó 15-én megtartandó rendes közgyűlésre meghivassanak. A létszámcsökkentési törvénynek Gyula és Békéscsaba r. t. városokra történt végrehajtása tárgyában a belügyminiszter döntése ezideig még nem érkezett le. A magyar-román határmegállapitó bizottság munkálatait befejezte, a végleges határ kijelölése október 12-én megtörtént. Ezután következik az érdekelt községi elöljárók közreműködésével a határkövek lerakása, mely határkövek jelezni fogják a trianoni békeszerződésben reánk erőszakolt országhatárt. Az uj ipartörvény november 1-én lépett életbe. Az egyöntetű eljárás és a végrehajtás körül természetszerűleg felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése céljából a polgármesterek és főszolgabirák részvételével Békéscsabán értekezletet tartottam, amelyen az ipari és kereskedelmi kamara főtitkára is részt vett és az értekezleten értékes útmutatásokkal szolgált.
