Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-11 / 41. szám
247 újabb törvények tömege a közigazgatás teendőit csak folyton szaporítja, a minisztériumok által egymásra tekintet nélkül kiadott utasítások bonyadalmai és szövevényes volta pedig az eljárást — sokszor feleslegesen — nehézkessé teszik, ezzel szemben a munkaerők létszámának csökkentése rendeltetik el, természetes, hogy a közigazgatás gondjai és sok esetben alig legyőzhető akadályai ezentúl még nehezebben lesznek leküzdhetők. Súlyos aggodalommal kell rámutatni arra, hogy az önkormányzati háztartás egyensúlya komoly válságba került. Ez vonatkoztatható nemcsak a törvényhatóság, hanem a városok és községek háztartására is. Oka pedig ennek nem csupán az, hogy a vármegye költségvetésének felülvizsgálása és jóváhagyása csak nagyon késedelmesen történik, és igy az előirányzott összegek az árdrágulás és árdrágítás folytán előállott szükségleteket nem fedezhetik, hanem főleg azért, mert az önkormányzati adók alapjai az újabb törvények szerint nagyrészt megszűntek és az ezzel kapcsolatos kérdések, a mai napig is rendezetlenek. A kilátásba helyezett és több Ízben sürgetett törvényhozási intézkedések még mindig késnek s ez a körülmény a községek háztartásában teljes zavart és bizonytalanságot okozott és lehetetlenül nehéz helyzeteket teremtett. A vármegye háztartási viszonyait illetőleg jelenleg az a helyzet, hogy a mostani rendelkezésre álló úgyszólván egy pár milliót kitevő pótadóalap mellett, ha időközben a kilátásba helyezett törvény meg nem hozatik, a vármegyét terhelő dologi kiadások fedezésére a határt nem ismerő drágaság következtében jövő évre a vármegyei pótadó alig lesz 1000 (Egyezer) százaléknál kevesebb. Ezenkívül viselni kell a vármegyének a katonabeszállásolási pótadót, valamint a közúti adót, amely utóbbi azonban, tekintve, hogy az általápos kereseti adó is megterhelhető közúti pótadóval, lényegesen kevesebb lesz mint a háztartási pótadó. Államellenes, destruktív irányzatú mozgalmak a vármegye területén nem tapasztaltattak. Sztrájkok Gyulán és különösen Békéscsabán május hónap óta több ízben fordultak elő, azonban minden esetben kölcsönös megegyezéssel hamarosan véget értek. A májusi közgyűlés óta az egyes községekben megtartott tisztviselői választások közül felemlítem a régóta üresedésben volt szarvasi főjegyzői állás betöltését, amely, minthogy felekezeti kérdések is vegyültek belé, igen nagy izgalmak között történt meg. A választás megfel- lebbeztetvén, megválasztott főjegyző állását még nem foglalta el. A felebbezés felett az október 15-iki közgyűlés fog dönteni. Emlitést kell tennem arról is, hogy a legújabb törvényes rendelkezés szerint a gazdasági munkás és cselédügyek úgy elsőfokon a főszolgabiráknál, mint másodfokon az alispáni hivatalban a mezőgazdasági bizottságok tagjaiból kijelölt ülnökök közreműködésével tárgyalandók. Hogy az uj törvény a hozzáfűzött várakozásokat ki fogja-e elégíteni, azt csak a későbbi tapasztalatok fogják igazolhatni. Az azonban bizonyos, hogy a közigazgatás munkája ezzel az uj eljárással tetemes mértékben fog szaporodni és az is kétségtelen, hogy ezeknek az ügyeknek az elintézése az eddiginél sokkal lassúbb, lényegesen nehézkesebb és hasonlíthatatlanul bonyolultabb lesz. Végül bejelentem, hogy legutóbb igen kiváló eredménnyel Békéscsabán országos uszó- kongresszus tartatott, valamint Szarvason ipari és gazdasági kiállítás. Mindkettőn részt vett József kir. herceg is, akit a vármegye nevében mindkét alkalommal személyesen üdvözöltem. Julius hónapban Gyomán és Gyulán a református egyházak által beszerzett uj harangok felszentelési ünnepélyén Balthazár Dezső református püspök jelent meg. Gyula, 1923. évi október hó 11-én. Dr. Daimel Sándor, alispán.
