Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)

1923-09-15 / 37. szám

- 227 Vármegyei közérdekű hírek. Vármegyei rendkívüli közgyűlés Illetékes helyről vett értesülés alapján közöljük, hogy a törvényhatósági bizottság még ebben a hónap­ban rendkívüli közgyűlést fog tartani, amelyre a rendes időben beérkezett — sürgős termé­szetű — ügyek felvehetők lesznek. A közigazgatási bizottság szokásos havi ülé­sét e hó 10 ón megtartotta a főispán elnöklete alatt. Mint mindig, úgy ez ülésen is, az alispáni jelentésnél történtek felszólalások. Felszólaltak : dr. Ladics László, Töri k Gábor, Ambrus Sándor, dr. Borthóty Károly és Morvay Mihály bizott­sági tagok. A kifejlődött vitában természetesen a vármegye alispánja is felszólalt részletes vá­laszt adván minden egyes felszólaló kérdéseire. A bizottság feliratot intézett a zárórák meg­hosszabbítási jogának, munka és időmegtakarí­tása céljából az I. loku hatóságokra ruházása iránt, valamint az iránt, hogy a záróra kaszi­nókra és egyesületekre no vonatkozzék s hogy a rendőrségi dijak mórsókeltesseuok főként a jótékony cél szolgálatában rendezett különféle társas összejöveteleknél, mert ezek a dijak most horribilis összeget tesznek ki. Hosszabb vita volt a pénzügyigazgató havi jelentésénél. A felszólalások az uj adótörvények mikénti végrehajtása tekintetében történtek, a melyekre a kir pónzügyigazgató igyekezett’’" a aggodalmakat lehetőleg eloszlatni és az elhang­zott kifogások tekintetében teendő intézkedésekre nézve is megnyugtató kijelentéseket tett. A két árvaszéki ülnöki állás betöltése cél­jából sürgönyi felterjesztést intézett a bizottság a belügyminiszterhez. A közigazgatási bizottság ülés befejezte után a gazdasági albizottság, majd az árvaügyi felebbviíeli küldöttség tartott ülést, mely utóbbi 33 felebbezóst intézett el. Délután a fegyelmi választmány ülésezett az alispán elnöklete alatt, amelyen 3 tanító fegyelmi ügyében határoztak. * A kir. pónzügyigazgató havi jelentésében beszámol az augusztus hóban befolyt különböző adókról E szerint: Együtt kezelt adókban a befizetés 77081999 K Jövedelem és vagyonadóban — — 25730169 K Hadmentessógi díjban — — — 34115 K Buzaföldadóban— — — — — 654826023 K Fogyasztási adóban — — — — 32518067 K Dohányjövedókben — — — — 162286614 K Hadinyereségadóban — — — 27386 K Végül forgalmi adóban — — — 704349767 K Az összes bevétel 1656854140 K Megállapítható ebből, hogy Békósvármegyó- ben 1923. augusztus havában majdnem 2 milliárd adó folyt be, tehát annyi, mint békeidőben az egész Nagymagyarország egész évi költségvetése. A magánmének vizsgálata A hármas bizott­ság az alispán elnöklete alatt legutóbb tartott ülésén megállapította, hogy Szeghalom községet kivéve — a vármegye többi községében az ál­lami mének mindenütt rendelkezésre állanak és a községek azokat tartják. A fedeztetések száma teljesen megfelelő Szeghalom községével szem­ben az az intézkedés történt, hogy ha a magán ménvizsgálatok — amelyek az alább részletesen közölt időkben lesznek megtartva — nem fog­nak kellő eredménnyel járni, akkor Szeghalom község köteles lesz állami méneket befogadni. A magán mének vizsgálatát a hármas bi ­zottság Békésen október 8 án délelőtt 8 órára, Mezőberónyben október 9-ón délelőtt 9 órára, Gyula varosában és a gyulai járásban október 10 ón délelőtt 9 órára (Gyula városháza), Szeg­halmon október 11 ón délelőtt 10 órára, Gyomáu október 12 én délelőtt 9 órára, Orosházán októ­ber 13-án délelőtt 9 órára, Szarvason október 15- én délelőtt 9 órára és Békéscsabán október 16- án délelőtt 9 órára tűzte ki, mindenütt a vá rosháza, illetőleg a községházán. tiyauilténzlári szabályrendeletek jóváhagyása. A belügyminiszter Békés község és Békéscsaba r. t város gyámpénztári szabályrendeletét jóvá hagyta. Ezekben a jóváhagyó rendeletekben a legfontosabb az, hogy a miniszter a kiskorúak érdekeinek legmesszebbmenő biztosítása szem­pontjából megengedte, a folyósítási jutalékok szedését a gyámpóuztári adósokkal szemben és pedig 3—16 százalékig. Megengedte azt is, hogy a kamatok felemeltessenek 8 százalékonv&felül 16 százalékig, azonban, ha a fél ezt nem akarja megfizetni, az bírói utón nem érvényesíthető, végül megengedte egy pár százalék kezelési járulók szedését természetesen a kiskorúak javára. i só árakat a sóelosztó bizottság az általá­nos forgalomban 10Q százalékkal felemelte, en­nélfogva a vármegye alispánja is kénytelen volt a sóárakat mérsékelten felemelni és pedig : A darált só árát nagyban q. ként . . 98500 K A kősó árát nagyban q-kónt . . . 95500 K A darált só árát kicsinyben kgr ként 1100 K A kősó árát kicsinyben kgr.-ként . . 1070 K A gyulai kir törvényszéki fogházban augusz­tus havában a letartóztatottak átlagos napi lét­száma 192 volt éspedig letartóztatásban maradt 193 egyón közül jogerősen elitéit 125, felebbező 6 és vizsgálati 62. Nem szerint 193 főlótszámból 163 férfi és 30 nő.

Next

/
Thumbnails
Contents