Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-25 / 34. szám
— 214 Az ellátatlanok közé újabb kormányrende- let értelmében felveendők mindazon elaggott ▼agy betegség esetén munka és keresetkóptelen egyének, akiknek egyetlen kenyórkeresője hőéi halált halt. (17789—1923. alisp. szám) A külföldi honosok jelentkezési diját a m. kir. belügyminiszter 130600—1923. VI számú rendeletével eddigi 200 koronáról folyó évi aug. hó 25-ótől 600 koronára emelte (18072—1923. alisp. szám) A vármegyei és községi tisztviselőknek és alkalmazottaknak vármegyei póladó fizetése alóli mén - testtése ügyében hozott 1228—1921. bgy. számú törvényhatósági határozatot a belügyminiszter 37274—1922. III—b. számú határozatával jóváhagyta azzal, hogy a határozatnak a vármegyei alkalmazottak mentesítésére vo natkozó része, a 99141—1908. számú belügyminiszteri körrendeletre figyelemmel jóváhagyást nem igényei. A kéményseprési dijak felemelése tárgyában hozott 366—1923 bgy számú tövónyhatósági határozatnak azt a részét, mely szerint a kéményseprési alapdijat folyó évi julius hó 1-től kezdő- dőleg 70 koronában állapította meg, a kereskedelemügyi miniszter a vármegyei Kéményseprő Egyesület felebbezóso folytán felülbírálva 81062— 1923. számú vóghatározatával helybenhagyta. A határozat azt a részét azonban, melyszerint a törvényhatóság felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a fenti alapdij mérvét a pénzérték változása esetén negyedóvenkint saját hatáskörében újból emelhesse, illetőleg csökkenthesse, törvényes alap hiányában megsemmisittette, miután úgy az ipartörvény, mint a 9301—1922. M. E. számú kormányrendelet a kéményseprési dijak megállapítását kifejezetten a törvényhatóságok, illetve a képviselőtestületek hatáskörébe utalja. Ami végül a törvényhatósági határozatnak azt a részét illeti, hogy a kéményseprési dijak megállapításának kérdése országosan rendez- tessók, ez időszerűit teljesíthetőnek nem találta, miután az oiszág különböző részein a gazdasági viszonyok mások és a kéményseprő kerületek nagysága sem egyforma, miáltal a kéményseprő dijaknak egységes megállapítási igazságosan keresztül nem vihető Ebben a kérdésben tehát mindaddig nem áli módjában határozni a miniszternek, mig a kéményseprő kerületeknek folyamatban levő arányosítása végleges befejezést nem nyer. (17955—1923 alisp ) Szeghalom községi lafcáshivatal szervezése iránt a vármegye alispánja a népjóléti miniszterhez fölterjesztést intézett. A lakáshivatal szervezését szükségessé tette az a körülmény, hogy a lakáshivatali teendőkkel túlterhelt főszolgabírói hivatal tulajdoukópeni feladata végzésében nagymértékben akadályozva volt. (17515 — 1923. alisp. szám.) Békéscsaba r. t. város nyílt üzlettel rendelkező kereskedői kétharmadának kívánságára a teljes vasárnapi és Szent Istvánnapi munkasztine- tét elrendelő alispáni véghatározatot a kereskedelemügyi miniszter, a felebbezósek elutasít ása mellett helybenhagyta (17696—1923. alisp. sz.) Doboz község fejlődésének örvendetes tónyei- kónt közöljük, hogy a község villanyvilágítása nemsokára a megvalósulás stádiumába lép, most pedig Hegedűs Gyula községi főjegyző kezdeményezésére a községi képviselőtestület ÍOO millió koronát szavazott meg a községnek betonjárdákkal való ellátására. A Körösturcsal temetkezési egylet feloszlott és elhatározta, hogy vagyonát a köröstarcsai ref egyház harangalapja javára adományozza. (17933—1923. alisp. szám ) Gazdasági eselédbér követelési ügyekre nézve a m. kir. földmivelésügyi miniszter konkrét ügyekben hozott határozataiban a következő elvi jelentőségű megállapításokat mondotta ki : a) A cselédet elsősorban a szerződésileg megállapított nemű és fajú természetbeni járandóságok illetik meg s az igy kikötött járandóságok helyeit azok készpénzbeli egyenórtéke megállapításának — erre irányuló kérelem hiányában — csak akkor lehet helye, ha a követelés tárgyát képező meghatározott nemű vagy fajú járandóság meg nem osztható, vagy pedig a fizetésre kötelezett gazdának birtokában az ellene vezetett végrehajtás alkalmával, egyáltalán vagy a megítélt mennyiségben nincs meg. (17843-1923. alisp. szám. 12484-1923 VI. 1. P. M. számú vóghatározat) b) Tekintettel arra, hogy a felterjesztett iratokból kitünően panaszlott a panaszos cseléd- bérét (8 q búza járandóságát) anélkül tartotta s tartja jelanleg is vissza, hogy állítólagos kár- követelésének megállapítása végett az eljárást az 1907. XLV. t.-c, 35. § a értelmében megindította volna, utasítom az elsőfokban eljárt hatóságot, hogy ellene az idézett törvényszakaszba ütköző s az 57. §. 1. pontja szerint büntetendő kihágás miatt az eljárást az idézett t.-c. 61. §., illetve a Rbsz. 48. § ának második bekezdése értelmében hivatalból indítsa meg. (18076—1923. alisp. szám. 12169—1923 VI. 1. P. M. számú végbatározat.) Nyomatott Dobav János könyvnyomdájában, Gyulán 1923.