Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-22 / 12. szám
78 Zahn József gyári munkás, plettenbergi lakos tartózkodása és előélete, különösen az nyomozandó, hogy a forradalom és a kommün alatt nem tartózkodott-e valamely községben és azalatt minő magatartást tanúsított és mikor távozott* annak eredményéről a m kir. belügyminisztérium közbiztonsági osztálya, Központi Nyomozó Hivatal IV. Vámház körűt 2. órtesitondő. Zsigovics Mihály ujkieyósi lakos az uj- kigyósi elöljáróság által 1920. évi junius 27-ón 5—1920. jkvi sz alatt kiállított munkásigazolványát ismeretlen helyen, módon és időben elvesztette. Megsemmisittetik. Dezső Józsefné szül. Pete Anna 46 éves zalatárnoki izületósü és misefai illetőségű min denes cseléd a részére kiadott kényszer uílevél'el ismeretlen helyre távozott. Nyomozandó s feltalálás esetén a bevonandó kényszer útlevéllel a nagykanizsai állararondőrkapiíányság értesítendő Dohányos Mária békéscsabai, Vásár-tér 6. szám alatti lakos szolgálati cselédkönyve, melyet Békéscsaba község elöljárósága 428—1894. szám alatt állított ki, elveszett. Megsemmisittetik. Zsuzsa János békéscsabai lakos szolgálati cselódkönyve, melyet Békéscsaba község elöljárósága 99—1913. sz. alatt állított ki, elveszett. Megsemmisittetik. Kiss János békéscsabai, Arany utca 12. sz. alatti lakos munkásigazolványa, melyet Békéscsaba község elöljárósága 608—1907 szám alatt állított ki, elveszett. Megsemmisittetik. Papp Ferenc 42 éves róni. kath. földmives, szentesi születésű, nagyszénás! lakos, kitől 40 korona pénzbüntetés volna behajtandó 1922. évben Nagyszénás községből ismeretlen helyre távozott. Feltalálás esetén az orosházi járás fő szolgabirája értesítendő. Urbauesok Páloé szarvasi lakos, a szarvasi főszolgabiróságtól 1913 évi A) iparlajstrom 23 szám alatt nyert baromfi, tojás, és élelmiszer- kereskedésre szóló iparigazolványát elvesztette. Megsemmisittetik Rohony György kondorosi lakos a szarvasi járás főszolgabirájától 1922 évben az A. iparlajstrom 8. t. a. nyert iparigazolványát elvesztette. Megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű hírek. llivatalvfzsgálalok. A vármegye alispánja f. hó 9 ón Gyulán a városi, 13-án Békéscsabán a városi és 19-én Gyomán a főszolgabírói hivatalnál tartott felügyeleti vizsgálatot, a gyenuekmenhelyehea uralkodó súlyos viszonyok orvoslására a népjóléti és munkaügyi miniszter 15000 —1923—VI. számú rendeletével a tartásdijakat felemelte. Továbbá a gyermekeknek elsősorban a szülőkhöz, illetve hozzátartozókhoz való kihelyezését rendelte el. Elrendelte egyben a miniszter, hogy a tartásra kötelezett hozzátartozó, illetve 7 óven felüli gyermeknél az illetékes község a tényleg kifizetett tartásdijon kívül a ruházati költségek fejében havi 1000 koronát tartozik fizetni. Fegyvertartási engedélyek megtagadása, vagy visszavonása folytán beszolgáltatott fegyverek jogos tulajdonosainak (9862—1920. M. E 17. §., 83100—1920. B M 8. §) megengedhető, hogy fegyvereiket az illetékes rendőrhatóság közbejöttével más fegyvertartási és viselési engedéiy- lyel rendelkező egyének részére eladhassák (26326-1923-VIII B. M ; 6044—923. alisp. sz.p Iparhatóság! engedélyek elbírálásainál a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur elvi megállapítása szerint (54576-1—1923 XIX. K M. 4460—1923. alisp ) semmiségi okot képez mint lényeges eljárási szabály mellőzése, ha az iparhatóságok a 3678—1917. M. E. sz. rendelet ha- tározmányai alá eső kérelem elbírálása előtt a törvényhatósági árvizsgáló bizottság véleményét előzetesen ki nem kérik és a hatósági engedélyt megadó véghatározataikat is a rendelet 15. §-a értelmében a bizottsággal — biztosított felebbezési joguknak esetleges gyakorolhatása végett — nem közlik. További fontos megállapítása, hogy „Magyarországon ipart önállóan nem űzhetnek azok az orosz állampolgárok, akik a volt orosz cári birodalom olyan területén bírnak illetőséggel, amely felett a tényleges hatalmat a magyar állam részéről el nem ismert államalakulatok, illetőleg kormányok gyakorolják, mint aminők a különféle tanácskormányok.“ Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyulán 1923.
