Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-15 / 11. szám
66 bir el, mert annak következtében a k zségi közmunka váítságárát és az útadó százalékát kellene igen nagy mérvben emelni, ami viszont a közmunkások és adózók, túlságos megterhelését jelentené. Mindezekre való tekintettel a törvényhatósági bizottság azzal a kérelemmel fordul a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy a mozőberónyi hidátépitós tényleges költségeinek az 1928 — 24. évi közúti költségelőirányzatba beállított 7 (hót) millió koronán felüli részét a törvényhatósági hidak építésére rendelkezésre álló, vagy a jövőben rendelkezésre bocsájtandó hitel terhére államsególykópen át vállalni méltóztass^k. Amennyiben a szóban levő összegnek államsegélyként való megadása kereskedelemügyi miniszter urnák megfelelő hitel hiányában nem állana módjában, az esetre a törvényhatósági bizottság a kérelmezett összegnek az 1922. évi XXVII. t. o. 26. § a alapján a törvényhatóságoknak engedélyezett vissza térítendő előlegből a törvényhatóság 10 egyenlő részletben tiz óv alatt visszatérítendő kamatmentes állami kölcsönkópen a törvényhatóság részére való megadását kéri annál is inkább, mivel egyrészt a bizottság tudomása szerint a szóbán lévő hitel már a törvényhozási hitel kérése alkalmával felvétetett a törvényhozás által rendelkezésre bocsájtandó hitel terhére kiépítendő hidak közé, másrészt pedig mivel az említett hid pallózata már a közbiztonságot veszélyeztető állapotban van s azért an nak, vagy a legsürgősebben való átépítése vagy pedig a forgalomtól való elzárása válik szükségessé. Fenti kérelemmel kapcsolatban batáro- zatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy a kért kamatmentes állami kölcsön megadása esetén a kiutalanó államkölcsőnnek 10 egyenlő részletben, tiz év alatt váló visszafizetését a törvényhatósági közúti alap terhére elvállalja és arra magát kötelezi. Erről a határozatnak szabályszerű meghirdetés után a kereskedelemügyi miniszter úrhoz való felterjesztés végett a vármegye alispánja, továbbá tudomás vétel végett a kir. államépitészeti hivatal és a kir. számvevőség ezzel a határozattal értesittetnek. Kmft. Kiadta: Dr. Márky, várm. II od főjegyző. 5840—1923 ikt. sz. — A vármegyei kéményseprési dijuk felemelése. — A törvényhatóságnak alábbi határozatát a vármegyei ügyviteli szabály- rendelet 155 § a értelmében való szabályszerű közhirrétótei végett azzal közlöm, hogy az ellen közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó felebbezésnek van helye. — Gyula, 1923. március hó 11-én. — Dr. Daimel Sándor, alispán. KIVONAT Bókésvármegyo törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1923 évi február hó 28 án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből 33. bgy. 2809—1923. ikt. sz. A vármegyei kéményseprő munkaadók és munkások országos egyesületének a békósmogyei kéményseprő munkaadók és munkások nevében beadott kérelme a kéményseprési tarifa felemelése iránt. Bókésvármegyo törvényhatósági bizottsága a vármegyei kéményseprő munkaadók és munkások országos egyesületének a bókésvár- megyei kéményseprő munkaadók és munkások nevében előterjesztett kérelmét csak any- nyiban teljesiti, hogy a 864—1922 bgy. sz a. 20 koronában megállapított alapdijat folyó évi március 1 tői kezdődőleg 35 koronára, a 3 koronában megállapított emelet különbözeiét pedig 5 koronára felemeli és a kéményseprési dijaknak közadók módjára való behajtását elrendeli. Indokolás. Bókósvármegye törvényhatósági bizottsága a kérelmet teljes egészében nem teljesítheti, mert a seprési dijaknak a kért mértékben való felemelését az alapdijaknak legutóbbi megállapítása óta beállott nagyfokú drágaság által sem találja kellőképen meg- indokoltnak. A rendolkező részben kitett mértékű felemelést azonban méltányosnak tartja, mert kétségtelen hogy a pénzünk vásárló képességének nagymérvű csökkenése által teremtett nyomasztó gazdasági helyzet különösen a munkások megélhetését már a legutóbbi alap- dij megszabás óta is nagy mértékben megnehezítette, miért is az eddig érvényben volt munkadijaknak a határozatban kitett mértékű felemelésétől elzárkózni nem lehetett Ez a határozat közérdekű lévén, közhírré teendő, ellene azonban felebbezés csak birtokon kívül adható be, amely a végrehajtást nem akadályozza. Főszolgabírók. Polgármesterek. Községi elöljárók.
