Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (25. évfolyam, 1-30. szám)
1922-06-08 / 14. szám
80 jesztette a háború fáradalmaiban, bár nem a harctéren elhalt, árváira ; azokra a gyermekekre, akiknek apjuk fogságban van ós 1 óv óta magáról életjelt nem adott; nemkülönben azokra a hadirokkantok gyermekeire, akik súlyosan rokkantak ós amiatt keresetkóptelenek Ennek a kedvezménynek a kiterjesztóso az állami gondozásba veendő gyermekek számát megsokszorozta. Az illetékes főszolgabírók be-^ utaló határozataiból, nemkülönben a gyermekek beutalásánál véleményt adó községi elöljáróságok bizonyítványaiból arról kellett meggyőződést szereznem, hogy a megnevezett hatóságok a hivatkozott rendelet értelmezése tekinlotóben egymástól eltérő gyakorlatot követnek. Tömegesen jelentkeznek ugyanis főszolgabírói beutalással, községi bizonyítványokkal hadiárvák, hadirokkantak, valamint az előbb fel sorolt katonák hozzátartozói és kérik gyermekeiknek ruházati segélyben való rószositésót. A beutaló határozat, illetve bizonyítvány is úgy szól, hogy a megnevezett gyermekek ruhase- gólyben rószesitendők, bár állami gondozásba nem veendők. Felkérem Méltóságodat, szíveskedjék a járási főszolgabírók és általuk a községi elöljárók figyelmét, felhívni arra, hogy az elől idézett rendelet az állami gondozásba vétől feltételein nem változtatott, nemkülönben ruházati, vagy egyéb segély adásáról rendelkezik, hanem megengedi küiönbon állami gondozásra jogosult és állami gondozásba vett hadiárva, hadifoglyok, hadirokkantak gyermekeinek a szürfói háznál való elhelyezését. Egyebekben tehát ezeknek a gyermekeknek a beutalásnál ugyanazok a feltételek mórlegalendők, mint bármely más gyermeknél. Amennyiben a gyermek körülményei az 1903- évi I—Y. c. szabályrendelet első szakaszában foglalt meghatározás alá esnek, állami gondozásba utalandók, ba pedig ez a szakasz reá nem vonatkoztatható, akkor csak azért mert hadiárva, eltűntek, vagy rokkantak gyermeke, állami gondozásba nem utalható. Ebben az esetben rászóró semmiféle segély az állami gyermekmenhelyből ki nem adható N Előfordult az is, hogy egyes községek több gyermek beutalásánál teljesen vagyontalan hadiárvákat segélyre ajánlanak, elhagyottá nyilvá-' nitásukat azonban rrem véleményezik azért, mert a községek a megnevezett gyermekek után kém miféle anyagi terhet nem hajlandók magukra vállalni. Nem egy községi jegyző már élőszóval is említette előttem, hogy a községek képviselőtestületei egy egy elhagyottnak mutatkozó gyermek beutalásánál a beutalás mellőzését mondják ki csak azért, mert a gyermek közel van a 7-ik életévéhez, vagy éppen betöltötte és igy a tartásdij megtérítését az illetékes községeknek kellene viselni. Nem ismeretlen előttem, hogy ez a tartásdij-visszatérítés egyos községekre számottevő megterheltetóst jelent ós jelentett, de eltekintve attól, hogy ma a községek által visszatérítendő havi 25—30 K aránytalanul oly csekély része annak, amennyiben a 7 éven felüli gyermek gondozása az államkincstárnak kerül: nagy nem zeti ós tájvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy ilyen alárendelt anyagi kérdés miatt az állami gondozásra igónyjogosulísággal biró ós annak gondozásán kívül az elpusztulás veszélyének kitett gyermek jogos igényétől, a gyermekvédelem áldásaitól meg ne fosztassek. A községi elöljáróságoknak ez az állásfoglalása ellenkezik a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseivel ós azért tisztelettel kérem Mól lóságodat, nióltóztassók nyomatékosan figyelmeztetni úgy a járások főszolgabíróit, mint a községi elöljáróságokat, hogy a gyermekek el hagyottá nyilvánításának elbírálásánál szorosan a gyermekvédelmi törvény, illetve az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1903. évi I—V. c. szabályrendelet utasításait tartsák szem előtt. Budapest, 1922. május hó 3-án. Domokos s. k. min. tanácsos. Föszolgabirák Polgármesterek. Kpzségi elöljárók. 9193—1922. ikt sz. — Az ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének szabá- Igozása tárgyában 1921. évi november . hó 18-án 94538. szám alatt kiadott K. M. rendelet egyes határ ozmányainak kiegészítéséről. — A m. kir. ke reskedelemügyi miniszter alábbi rendeletét tudo- másvétel végett közlöm Gyula, 1922. évi május hó 12 én. Dr. Daimel Sándor, alispán. 60243—1022 K M szám. Az ipari munka vasárnapi ós Szent István napi szünetelésének szabályozása tárgyában mull évi november hó 18-án 94537—1921. szám alatt kiadott rendeletem egyes rendelkezéseit az 1891 évi XIII t.-c. 3 § ában nyert felhatalmazás alapján, a belügyi és föidmiveiósügyi miniszter urakkal egyetórtőleg az alábbi rendelkezésekkel egészítem ki, ilieíőieg módosítom. 1. A 3. §. hetedik bekezdéséhez & következő rendelkezést- fűzöm. Temetőkben ós a temetők bejáratai előtt ólővirág a temetők látogatásának tartama alatt árusítható. 2. Az 5 §^e!ső bekezdésében foglalt rendelkezések részleges módosításával a bekezdés szövegét a következőképen állapítom meg „Dohány, dohánygyártmányok, gyufa, szivarkapapir ós papirszipka, továbbá posta értékjegyek és okmánybólyegek kizárólagos dohányárudákban munkaszüneti napokon reggel hót órától délelőtt tíz óráig, vasúti pályaudvarokon és hajóállomáf
