Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (25. évfolyam, 1-30. szám)

1922-05-04 / 12. szám

59 munkaalkalomhoz hozzá nem jutott gazdasági és földmunkások ozon utón keresethez jut­hassanak. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a munkanélküliség folytán ellátatlan mun­kásság ellátásának terhe az államra hárulna és ennélfogva végeredményben ez az ellátási költ­ség csak az adózó közönségre jelentene újabb megterheltetóst, amiért is nem kétlem, hogy a gazdatársadalom saját érdekében is teljes oda­adással fog arra törekedni, hogy ez a kérdés, amelynek megoldására a kormány szociális és pénzügyi szempontból is súlyt helyez a termelés érdekében szükséges békés állapotnak megfe­lelő rendezést nyerjen. Felhívom végül t. Címet, hogy ezen akció miként és minő eredménnyel történő lefolytatá­sáról folyó évi május hó 15-ig tegyen hozzám ugyancsak községenkónti részletezéssel jelentést. Egyben értesítem t. Címedet, hogy ezen akciónak mentői sikeresebb lebonyolítása érde­kében a vármegyei m. kir. gazdasági és járási felügyelői kart t. Címednek és alárendelt ható­ságainak legmesszebbmenő támogatása iránt egy­idejűleg utasítottam azzal, hogy a munkanélkü­liség enyhítésére irányuló jelen rendeletemben foglaltaknak a földbirtokreform végrehajtásá­nak előkészítését célzó 48000—1922. X-B-2. sz. és t. Címeddel is közölt rendeletem alapján megejtendő helyszíni kiszállásaik alkalmával is igyekezzenek érvényt szerezni. Budapest, 1922. április hó 7. Mayer s. k. Valamennyi járás főszolgabírójának és községi elöl­járóságnak. Gyula és Békéscsaba r.-t. városok polgármestereinek. 7327—1922. ikt. szám. — Miután az 1920. évi XXVII t. c 3. §-a valamint az erre vonat­kozó 51.000—1921. számú végrehajtási utasítás a községi közmunka mérvét, — összeírását és kivetését nem változtatta meg, azokra nézve továbbra is az 1890. évi I. t.-c. 49. és 50. §-ai az irányadók. Ennélfogva elrendelem, hogy a községi közmunka összeírások az 1890. évi I. t.-c. 49. §' bán megengedett mérvben kiegészítve, az 1922. évi XXVII. t.-c. 3. § a végrehajtási utasításában említett géperejű jármüvek, gözekék és cséplő­gépekkel oly időben teljesítessenek, hogy a 15. napi közszemlére kitett lajstrom a felszólalások­kal együtt a képviselőtestület által a tárgyévet megelőző december hónapban megállapítható legyen. Az igy letárgyalt és megállapított össze- irási lajstromok meghirdetendők az esetleges felebbezések a képviselőtestületi határozattal együtt, a j. főszolgabirákhoz, illetőleg a polgár- mesterek által közvetlenül hozzám beterjesz- tendők. A képviselőtestületi határozatban kellő indoklás, mellett kimondandó, hogy a községi közmunkának hányadrészére van, a községi utak fenntartására azon évben szükség. A járási fő- szolgabirák, a hozzájok beérkezett lajstromokból összeállittatják a járási kimutatásokat. Ezen jár. kimutatások a képviselőtestületi határozatok és a már elfogadott lajstromok télelei ellen esetleg beadott felebbezésekkel együtt minden óv február 15-ig hozzám beterjesztendők. Magától értetődik, hogy a községi köz­munka kirovás addig nem teljesíthető, míg a törvényhatósági bizottság, a váltságárakat meg nem állapítja. Ennek megtörténte után az útadó munkálatok megkezdésével egyidejűleg e tekin­tetben is intézkedem A képviselőtestület által megállapított köz­munka lajstrom tételei ellen a törvényes határ­idő alatt beadott és az előbbiek szerint hozzám juttatott felebbezésekről a községi közmunka összeírások járási kimutatásaival együttesen fogok másodfokban intézkedni. Az összeírás adatai vagyis a kirovás mérve ellen, a törvényes határidőn túl a felebbezések figyelembe nem vehetők. Azonban a váltság ki­rovása ellen irányuló felebbezések mindenkor beadhatók. Amennyiben tehát az előírások megtörténte után törlések vagy szaporodások fordulnának elő utasítom a községi elöljáróságokat, hogy a vonat­kozó jogerős képviselőtestületi határozatokat minden esetben terjesszék fel hozzám, hogy a vármegyei útalapra eső hányad törlése vagy szaporodásba hozása iránt intézkedhessen. Gyula, 1922. április hó 19 én. Dr. Daimel Sándor, alispán. Járási főszolgabírók, Gyula és Békéscsaba r.-t. város polgármestereinek. 7557—1922 ikt. sz. — A védőhimlő ojtás vég­rehajtása. — A védőhimlő ojtást közelebbről sza­bályozó 1887. évi 40140 B. M. sz szabályrendelet 1 §-ában biztosított jogomnál fogva a vármegye területén az 1922. évre a következő ojtó köröket állapítom meg és az első ojtás teljesítésére az alább megnevezett orvosokat jelölöm ki: Békés : dr Heves Ignácz. Békéscsaba: I-ső kér. dr. Donner László, II. kér. dr. Kultsár Sándor. Békés- sámson : dr. Halász Samu. Békésszentandrás : dr. Szörényi Iván. Csorvás: dr. Molnár Lajos. Doboz: dr. Godán Ferenc. Endrőd: dr. Kovács Péter. Füzesgyarmat: I ső kér. dr. Domokos Kálmán. II-ik kér. Sas Vilmos. Gádoros: dr. Hulják László. Gyoma: dr. Nagy Ernő. Gyula­város : dr. Blanár László. Gyulavári: dr. Hódy János. Kétegyháza: dr. Tímár Károly. Kigyós (Ó és Uj): dr. Borsodi Miksa. Kondoros: dr- Dezső Antal. Körösladány : dr. Szollár Pál. Körös- tarosa : dr. Bournáz János. Mezőberény: dr.

Next

/
Thumbnails
Contents