Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (25. évfolyam, 1-30. szám)

1922-02-18 / 5. szám

28 III. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság. A decemberi közgyűlés óta az időjárás a mezőgazdaságra kedvezőnek volt mondható. A január hó folyamán beállott havazások és a íebruár hó folyamán leesett 40—50 cm. hó védte a vetéseket a száraz fagyok ellen, igy a buzavetések megerősödnek és remélhető, hogy a hóol­vadás után fejlődésükben szépen megindulnak. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. alapján a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó in­tézkedések a vármegye egész területén megindultak, illetve azoknak végrehajtása halad. Ezideig a íöldbirtokmegváltási eljárás Doboz, Újkígyós, Gyulavári, Békés, Köröstarcsa és Vésztő községben nyert befejezést, legközelebbi napokban Kétegyháza, Pusztaföldvár, Nagy­szénás, Csorvás, Békéssámson, Mezőberény. Körösladány és Szeghalom községekben fog az sorra kerülni. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ujkigyósi földbirtok megváltása ügyében meghozta az Ítéletét, mely főbb vonásokban a következő: A kérelmezőknek juttatott földbirtok megváltási ára 9 év múlva lesz megállapítva, addig a tulajdonosok, akik az 1922. év október hó 1-én lépnek kisbirtokuk tulajdonába, évi haszonbérösszeget fizetnek, melyet vagy egyezség utján határoznak meg, vagy ha ez nem sikerülne, vegyes bíróság állapit meg. Ebben a rovatban emlékszem meg arról, hogy az 1922 : I. t.-c. 15. §-a, a vagyonváit- ságnak 1000 koronás búzaár mellett való fizethetésére a határidőt február hó 15-ig meghosszabbította. A külső gazdasági munkálatok a beállott téli időjárás miatt szüneteltek, a mezőgazda- sági munkások leginkább az erdei fák irtásával, galyazással foglalkoztak. B) K ö z e 1 1 á t á s. » 1 Az országos szükségletek céljaira annak idején folyamatba tett gabonagyüjtés most­már szünetel, mivel a közélelmezési miniszter ezeket a szükségleteket a malmok készleteiből biz­tosítja. A közigazgatási hatóságok a gabonagyüjtés ügyeivel tehát csupán annyiban foglalkoznak, hogy az 1920. évi gabonakivetés és váltságár ellen előterjesztett jogorvoslatokat bírálják el. A felebbezések meglehetős nagy számban érkeznek be, melyekre vonatkozólag a miniszter legújab­ban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felebbező gazdaságokra kivetett váltságárat, kivétel nélkül elengedi ajra hivatkozással, hogy a gazdaságnak kenyérmagvakban és az ezt pótló más terményekben is hiánya volt, illegitim felhasználás vagy üzérkedés vádja pedig a felet nem terheli. A vármegye ellátatlan lakosságának lisztszükséglete kiutalás utján nyer fedezetet. A kiutalt liszt mennyisége január hóban 1102 q, február hónapban 1429 q volt, amely mennyiség­ben bennefoglaltatik, nemcsak a vármegyei ellátatlanok kataszterébe felvett és 19400 lelket kitevő lakosság, hanem ezenfelül az arató és cséplőrész nélkül is önhibájukon kívül munka nélkül maradt földmunkások szükséglete is. A kiutalt liszteket mindenkor késedelem nélkül széjjelosztottam és rendeltetési helyére juttattam. A lisztek minősége ellen kifogás sehol sem volt és most már a lisztek mennyisége ellen . sem emelhető jogos panasz. E helyen említem meg, hogy a közélelmezési miniszter egyik utóbb érkezett rendeleté­vel felhatalmazta a gabonagyüjtési kormánybiztosság kirendeltségeit, hogy az ellátatlanok katasz­tereit az igényjogosultsá'g tekintetéből, a helyszínén ellenőrizhessék s a lisztelfátás és elosztás módját vizsgálat tárgyává tehessék, kötelezvén őket az észlelt hiányosságok, mulasztások beje­lentésére. A tömegfogyasztási és közszükségleti cikkek megfelelő mennyiségben állnak a közön­ség rendelkezésére, azonban ezek beszerzését a folytonosan tapasztalható árdrágulás nehézzé teszi. C) Állategészségügy. Az állategészségügy állapota kielégítő volt, mert a hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek csak kevés számban és a Szarvason fellépett ragadós száj- és körömfájás betegséget kivéve, mindenkor szórványos jelleggel merültek fel. Az összes ragadós állati betegségek helyhez

Next

/
Thumbnails
Contents