Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (24. évfolyam, 1-32. szám)
1921-09-01 / 21. szám
foglaló jelentésben hozzám félévenként mutassák be. A betegség ismertetésére nézve a következőket közlöm: Az encepbalitis disseminata epidemica járványosán fellépő, fertőző betegség, mely a központi idegrendszer (agy, gerincagy) szürke állományát támadja meg többnyire és influenza járványok alkalmával szokott fellépni. Okozóját egy diplostreptococcusban vélték felfedezni. A betegség borzongással, lázzal (ritkán emelkedik 38-on felül), fejfájással, álmatlansággal, neural giás fájdalmakkal jár, melyek főként a rekesz és hasizmokban görcsös rángások alakjában lép nek fel. A rángások egyoldalúak. A neuralgiás fájdalmak rövid tartalmúak, változók. Nagyon gyakoriak a kórképben a psychikai zavarok. Deliriumok, hallási, látási érzék csalódások. A szembogarak többnyire renyhén reagálnak, vagy teljesen merevek, néha tabeses jelenségek mutatkoznak. A pulsus szapora, néha ritka. Némely esetekben a tartós álmatlanság helyett álomkor- ij sággal köszönt be a baj látási zavarokkal, bénulásokkal. Előfordulnak könnyű és súlyos esetek. A súlyos eseteket tüdőgyuladás és tüdővizenyő kiséri. Vérvizsgálatnál leukozytosist található, szövettani vizsgálatoknál az agy és gerincagy leginkább szürke állományára kiterjedő vérzéses gyuladás mutatható ki. A betegség négy időszakban folyik le, 1. kezdő időszak (borzongás, lázizom, fájdalom, delirum), 2. időszak (rekesz hasizmok, végtag izmok fájdalma, rángása, álmatlanság), 3. idő szak (általános álmatlanság), 4 üdülés szaka (heteken tartó fejfájás, gyöngeség, szédülés, reumatikus fájdalmak). Kezelés nyugalom, erős táp lálkozás. Súlyos esetekben intravénás sósbefecs kendés Polyvalens stappylococcus vaccinával olykor kedvező eredmény érhető el Elkülönítése a betegeknek szükséges. A bajt az orr garatvá- ladók terjeszti főként, azért ezeknek gondos fertőtlenítése naponként nem nélkülözhető. Gyula, 1921. évi augusztus hó 13 án. Dr. Davnel Sándor, alispán Főszolgabírók. Polgármesterek. Községi elöljárók. 16509—1921. ikt. sz. — A gyógynövények forgalmának újabb szabályozása. — A földmivelés- ügyi miniszter urnák fenti tárgyban kelt és a Budapesti Közlöny folyó évi 32 ik számában megjelent 87235. és 87400. számú rendeletében foglaltakra és annak végrehajtására Címetek figyelmét különösen felhívom. Gyula, 1921. évi augusztus 14. Dr. Fairnél Sándor, alispán. Ifi. Általános jellegű, de további intézkedést nem igényié rendeleteb. Föszolgabirák. Polgármesterek. Községi elöljáróságok. 17911 —1921. ikt sz. — Az elszakított területen levő magyar gyárak és ipari vállalatok figyelembe ajánlása. — A magyar királyi belügyminiszter 4049—1921. eln. számú rendeletét tudomásvétel és miheztartás végett alábbiakban közlöm. Gyula, 1921. évi augusztus hó 13-án. Dr. Daimel Sándor, alispán. A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907 évi III. t.-c. 13 § a akópen rendelkezik, hogy az állam, a törvényhatóságok és községek az ezek által fentartott vagy segélyezett intézetek és intézmények, valamint a közforgalomra berendezett hazai közlekedési vállalatok ipari szükségletei és munkálatai rendszerint a magyar korona országainak ipara révén fedezendők. Az állami hatóságoknak és hivataloknak, intézeteknek stb. oly gyártmányokban és iparcikkekben is merül lel szükséglete, amelyet Csonka-Magyarország ipara vagy egyáltalában nem, vagy csupán oly korlátolt mérvben állít elő, amely a hazai szükséglet fedezésére nem elegendő, viszont ugyanezen anyagokat és cikkeket a Magyarországtól elszakított területen fekvő gyárak vagy ipartelepek képesek előállítani és szállítani. Miután az ily iparvállalatokat sokfélé érdek köti a mai Magyarországhoz másrészt nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai érdekeink is fűződnek ahhoz, hogy az anyaországgal való kapcsolatok lehetőleg fennmaradjanak, közelfekvő az a gondolat, hogy oly állami beszerzéseknél, amelyek a mai Magyarország ipara révén nem fedezhetők, egyéb külföldi vállalatokkal szemben az elszakított területeken fekvő nagyrészt magyar tőkével alapított és magyar vezetés alatt álló ipari vállalatok előnyben részesüljenek. Arra kérem tehát alispán urat, szíveskedjék gondoskodni az iránt, hogy ipari cikkek beszerzésénél olyan esetben, mikor a szükséglet Csonk a-Magyarországban vagy egyáltalában nem, vagy teljes mértékben nem fedezhető, a hazai gyártmányban nem biztosítható mennyiségre vonatkozólag elsősorban az elszakadt területeken fekvő ipargyártmány vétessék figyelembe. Megjegyzem, hogy az ilyen beszerzésekhez az 1907. évi III t -c. 13. § a értelmében a kereskedelemügyi miniszter ur felhatalmazása esetről- esetre ép úgy ki lesz kérendő, mint bármely más külföldi beszerzés szükségességénél tekintet nélkül arra, vájjon az illető cikk szállítására magyar kereskedő, vagy az elszakított területen levő iparvállalat közvetlenül tett-e ajánlatot. Budapest, 1921 évi augusztus hó 2-án. Hadik s. k., államtitkár,- 98 —
