Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-14 / 13. szám

48

II.

További intézkedést igénylő rendeletek.

Gyula város polgármestere, Községi elöljárók.

4267—1918. sz. — Ml. S. Mieliel katonai alapból való segélyezés. — Ara kir. 20. honvéd gyalog hadosztályparancsnokság a folyó évi 827. számú rendelete szerint a „Mt. S. Michele“ alapból legkevesebb 50 családot pénzbeli segítségben óhajt részesíteni

Nagy család legtöbb 200, kisebb családtagu családok 100 korona segélyben fognak részesülni.

A segélyben leendő részesítésre csupán a 8. honvéd gyalogezred kötelékében vivott harcokban elesett hősök nyomorban élő özvegyei és árvái jöhetnek tekintetbe Ez a körülmény megfelelő módon közhírré teendő s a segélyre igénnyel biró családokról egy Névjegyzék szerkesztendő, az ide legkésőbb március 25-ig beterjesztendő.

Névjegyzék az alább felsorolt rovatokkal állítandó ki:

1. alosztály (század) melynél be volt osztva, midőn hősi halált halt;

2. mikor esett el ;

3 hol esett el ;

4. az elesett rendfokozata;

5. neve, születési és sorozási éve, anyakönyvi lapszáma;

6. felesége neve ;

7. ha feleség nincs életben, a gyám neve, kinek címére a segély elküldendő ;

8 a gyermek neve és életkora;

9. a visszamaradettak tartózkodási helye (város, utca, házszám, utolsó posta stb );

10. vagyoni körülmények ;

11 a segély kiutalásánál különösen figyelembe veendő körülmények;

12. javaslat a segély nagyságára.

Gyula, 1918. február hó 16-án. Dr. Daimel Sándor, alispán.

III.

Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek.

Főszolgabirák, Polgármester, Községi Elöljáróságok !

5466—1918. ikt. szám. — Állatállomány védőoltása. - A tavaszi idő beálltával a különböző ragadós állatbetegségek rendszerint nagyobb elterjedést nyernek. Az ország gazdaközönségének tehát a mostani nehéz viszonyok között költöztetett gondot kell fordítania arra, hogy állatállományát a különböző betegségektől megóvja, mert nemcsak magán érdek, hanem a legfontosabb közérdek is követeli, hogy egyetlen állatot se engedjünk elpusztulni, a melyet megmenthetünk.

Az állatbetegségekről szóló kimutatásokból megállapítható, hogy múlt óv folyamán lópfenében, sercegőüszőkben és sertósorbáncban, tehát olyan betegségekben, amelyek ellen ojtásokkal sikeresen védekezhetünk, jóval több állat pusztult el, mint a megelőző évben.

Ennek oka a múlt évi rendellenes száraz időjárás mellett abban keresendő, hogy azokon a helyeken, ahol az említett betegségek elő szoktak fordulni, a gazdaközönség a védő ojtásokat elhanyagolta és vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak elkésve foganatosítottaA földmivelésügyi miniszter folyó évi 62074—III—3. sz. rendelete folytán felhivom ezért tek. Címeteket, hogy a védőojtásoknak idejében, tehát a legelőre való kihajtás s a tavaszi munkálatuk megkezdése előtt való foganatosítására a gazdaközönsóget saját hatáskörében figyelmeztessék és egyúttal figyelmeztessék a m. kir. és a helyhatósági állatorvosokat arra, hogy megfelelő beosztással igyekezzenek a vódőojtásokat mindenütt idejében elvégezni.

Gyula, 1918. március hó 6. Dr. Daimel Sándor, alispán.

Főszolgabirák, Polgármester, Községi Elöljárók!

5561—1918. ikt sz. — Hadigondozó népiroda felállítása s működésének megkezdése.

Az Országos Hadigondozó Hivatal a vármegye székhelyén Gyulán a törvényhatósági hadigondozó bizottság mellé hadigondozó nópirodát állított fel.

A hadigondozó nópiroda célja, hogy a hadigondozottak (hadiárvák, özvegyek és rokkantak) könnyen találják meg azt a szervezetet, amely sérelmeiket és panaszaikat meg-