Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (20. évfolyam, 1-41. szám)

1917-05-21 / 14. szám

50

A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult:

a) diphtheria 81 megbetegedéssel 17 halálozással (20%)

b) scarlatina 84 » 18 » (21%)

c) morbilli 28 » 1 » ( 3%)

d) varióla 50 » 9 » (18%)

e) typhus abdominalis 42 » 5 » (11%)

f) szamárköhögés 27 » 1 ' » (3%)

g) kiütéses typhus 43 » 3 > ( 6%)

h) bárányhimló 34 » — » ' ( — )

Összesen: 389 » 54 » (13%)

Amint a kitüntetett adatok igazolják a heveny ragadós bajok közül a scarlatina volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem egynegyedét adta.

Bár a scarlatina a vármegye több községében is mutatkozott, halmozottan azonban csak Békéscsaba, Újkígyós, Szarvas községekben jelentkezett. Lefolyása közép súlyos volt. Tetemesen fogyott a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a morbillik és diptheriások száma, mig a hasi hagymázosoké némi csekély emelkedést mutatott.

A Békéscsabán ápolás végett elhelyezett oláh sebesült hadifoglyok között 1917. évi február hó 14-én halmozottan fellépett a kiütéses typhus. Külön járványbarakban helyeztettek el a betegek és a legszigorúbb óvóintézkedéseket megtették, aminek örvendetes eredménye az lett, hogy a polgári lakosok között egyetlenegy sem betegedett meg. A járvány megszűnt, több hé; óta újabb megbetegedés nem fordult elő. A járvány szokatlanul enyhe lefolyású volt, amennyiben a megbetegedett 43 oláh sebesült közül csak 3, vagyis 6% halt meg.

A hólyagos himlő, amely a múlt év hasonló időszakában is mutatkozott, ahhoz viszonyítva megkétszereződött.

Ebben az évben eddig a vármegye 10 községében lépett fel, de ezek közül halmozottan csupán Szarvas és Békés községekben. Az előbbiben az ott elhelyezett 23-ik honvéd gyalogezred katonái között; az utóbbi helyen a község IV-ik kerületében, a cigánytelepen. A betegség keletkezésének forrása a legtöbb esetben felderíthető volt és kimutatható', hogy a fertőzést a szomszédos törvényhatóságok valamelyik régebbi fertőzés gócaiból hurcolták be. Békésen a betegség tömeges és hirtelen fellépése folytán nyomban intézkedtem a betegeknek szoros elkülönítése és járványkórházba való utalása; a fertőzésre gyanúsak orvosi ellenőrzése iránt. A törvény- hatóság utólagos jóváhagyásával, a helyszínen megjelent t. főorvos javaslatára elrendeltem a IV. kér. lakosságának kötelező ujraoltását, ezenkívül hirdetmény utján felhívtam a lakosságot, hogy az egyedül biztos védekezés módjára, az ujraoltásra önként vállalkozzanak.

A cigánytelepet zárlat alá helyeztem és az ujraoltás foganatosithatásának idejére ezenkívül hetenként többször való orvosi ellenőrzését, felkutatását elrendeltem, hogy az eltitkolásra mutatkozó hajlandóság veszélyei lehetően elháríthatok legyenek. Örömmel jelenthetem, hogy a tett intézkedéseknek foganatja is lett, mert Békésről napok óta már újabb eseteket nem jelentenek.

A jelentést magába foglaló időszak alatt beoltottak dyptheria ellenes vérsavóval 47 dyptheriás egyént, akik közül meggyógyult 39, meghalt 8 (17%). Oltásban részesült a megbetegedetteknek 58%, védőoltást Szeghalmon, Dobozon, főként pedig Gyulán 82 esetben sikerrel végeztek.

A vármegyei közkórházra vonatkozólag a következőket jelenthetem: Az intézetbe a folyó év első négy hónapja alatt 2457 uj beteget vettek fel és a múlt évről visszamaradtakkal együtt 3399 szenvedőt ápoltak 118011 ápolási napon. A felvételek száma 102-vel volt több, az ápolási napok száma pedig 8745-tel volt kevesebb, mint a múlt esztendő ugyanazon időszakában. Az ápolási napokban mutatkozó csökkenés oka részben az, hogy sok elmebajos beteget szállítottak el (katonai intézetekbe, Dicsőszentmártonba) részint, hogy a hadsereg részéről a kórházba utalt katona betegek kór állapota olyan volt, hogy nem igényelt hosszadalmasabb ápolást. Egyébként nagyobb sebesült szállítmányokat már huzamosabb idő óta nem irányítottak kórházunkba, valószínűleg azért, mert a harctér közelében megbetegedett vagy megsebesült katonaságot nem szükséges már ilyen messze hátra szállítani.

Az intézet élelmezésének ellátása és egyéb szükségleteinek fedezése nem csekély gon