Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (20. évfolyam, 1-41. szám)
1917-03-22 / 10. szám
34 időre általányban állapítsa meg azt az összeget, amelyet az árvaházat gondozó nővérek saját fenntartásukra és a szolgálatra igénybe vesznek. Az alapitó által 1887. evben létrehozott és Írásba foglalt megállapodás a lakás, bútor felszerelés használaton kivül ezt az összeget személyenként 200 frt. — 400 koronában határozza meg. Tekintettel arra, hogy a megváltozott viszonyok folytán az ellátási költségek emelkedtek és ennek folytán az irgalmas nővérek részére megszabott ellátmány az egységes gazdasági és háztartási kezelés alatt álló intézet fenntartási költségei által teljesen felemésztetett és igy az irgalmas nővérek személjes szükségletének fedezése külön ma már biztosítva nincsen, a törvényhatósági bizottság elhatározza, hogy a törvényhatóság újabb intézkedéséig az árvaházat gondozó irgalmas nővérek részére az intézetben biztosított lakás, élelmezés, bútor és felszerelés használaton kívül a ruházati és egyéb személyes kiadásaik fedezésére szolgáló ellátmányt évenként és személyenként 200, azaz Kettőszáz koronában állapítja meg, amely összeg az alapítványi pénztár számadása terhére a főnöknő kezeihez — részéről való elszámolás kötelezettsége nélkül — félévenként előre lesz kifizetendő. A megállapított járandóság az alapítvány felhasználható jövedelmében kellő fedezetet 'talál. Erről a vármegye alispánját, a kir. számvevőséget, a gyomai r. kath. plébánost, mint árvaházi igazgatót és az árvaházat gondozó irgalmas nővérek főnöknőjét értesíti. Kmft Kiadta: Di\ Bertkóty István várm. főjegyző. IV. T á jé k o z U t ó. J c s y / é k Békósvármegye területén 1917. évi március 11-től 1917. évi március hó 18-ig fölmerült és hivatalból kimutatandó fertőző (ragadós) állati betegségekről és azok megszűntéről. Fellépett: Lórübkór : Köröstarcsa. 11339—1916. ikt. szám- — Baromfi, galamb és házinyultenyésztés minden ágazatában szakszerű tanáccsal és segéllyel szolgál díjtalanul a „Szárnyasaink képes baromfitenyésztési lap szerkesztősége Községek és magánosok a legeredményesebben hirdetik vadász- területeiket a „Vadászat és Állatvilág11 képes vadászati és vadtenyésztósi lapban. — Évi előfizetési dij 8 K. — Mindkét lapból, mutatványszámot díjtalanul küld a szerkesztőség, Budapest, Üllői-ut 16. b. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvénvek. 5418. Békésvármegye alispánjától. FályáKati hirdetmény. A békósvármegyei közművelődési pénzalap felhasználásáról alkotott szabályrendelet értelmében évenként jutalmak osztatnak ki három néptanító és kisdedóvónó között, a következő módozatok mellett: A magyar nyelvet sikeresen tanító és a hazaszeretet felköltésében, a hazához való ragaszkodás ápolásában sikereket felmutatni tudó néptanítók és kisdedóvók számára állandó öt jutalomdij állapittatik meg: egy 300 koronából s kettő 200—200 koronából a néptanítók számára, kettő 100—100 koronából álló a kisdedóvónők számára Ezen dijak évenként kiosztás alá kerülnek s amennyiben az alábbi feltételek szerint érdemes tanító, illetve kisdedóvó a pályázók, illetve ajánlatba hozottak között nem találtatnék, az illető jutalomdij, esetleg dijak azon évben nem adatnak ki, hanem az alaptőkéhez csatolandók. Úgy a 300, mint a 200 koronás jutalomdij a vármegye területén működő bármely néptanítónak kiadható, aki az alábbi szakaszokban meghatározott módon igazolja, hogy növendékeit a magyar haza szeretetóben s a magyar hazához való ragaszkodásban nevelte s amennyiben a növendékek nem magyar anyanyelvűek, ezenkívül azt is igazolja, hogy növendékeit az egész tanéven át kizárólag magyar nyelven tanította s oly eredménnyel, hogy azok a tantárgyak mindegyikéből teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni, anélkül, hogy a magyar nyelvű tanítás az általános taneredmónyt csökkentette volna A magyar haza szeretőiének és a magyar hazához való ragaszkodás felköltésének eszközei: a nemzeti hősök s kiváló államférfiak ismerete, működésűkkel összefüggő történelmi tények, törekvések tudása, a hazához való ragaszkodásra buzdító költemények közül néhánynak ismerete, a Szózatnak és Hymnusnak tudása, végül a növendékekkel megértetése annak, hogy ők a magyar haza gyermekei. A vármegye területén fentartott iskolák közül azokban, melyekben a növendékek anyanyelve nem a magyar s melyekben az iskolafentartó által némely, vagy az összes tantárgyaknak a gyermekek anyanyelvén való tanítása volna kötelezőleg előírva, a vizsgálatot és a dijak odaítélését teljesítő bizottság az előző pontban felsorolt minden más körülmények fenforgása esetén eltekinthet attól, hogy a növendékek nem kizárólag magyar nyelven taníttatnak.
