Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (20. évfolyam, 1-41. szám)
1917-02-01 / 4. szám
XX. évfolyam Gyula, 19(7. február I szám BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj egy érre 20 korona. Hirdetési díj minden szó ütőn 0 fillér Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabírók, Gyulaváros Polgármestere. 2021—1917. ikt. i-z. — Ezt a miniszteri rendeletet tudomásvótel és miheztartás végett kiadom. Gyula, 1917. január 25. Dr. Daintel Sándor, alispán. M. kir. F. M. 5321—III-a —1 —1916. számú körrendeleté. (Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak) A husvizsgálat tárgyában kiadott 54300—1908 sz. itteni rendelet 88. § a az emberi élvezetre alkalmatlan hús megsemmisítését rendeli el és csupán a megsemmisítésre szolgáló eljárások közben nyert terményeknek. technikai célokra való felhasználását engedi meg. Önként értetődik, hogy ez a rendelkezés csak a kifogásolt hús ártalmatlanná tétele közben nyert zsir és enyvviz órtókesitósi módját jelöli meg, nem érinti azonban a nyert huslisztet, mely állatok takarmányozására eddig is fel volt használható. A hivatkozott szakasz ezek szerint nem tilalmazza, hanem csak korlátozza a kifogásolt húsnak takarmányozási célokra való felhasználását. Az ilyen hús ugyanis csak u. n. hulla-feldolgozó készülékek segélyével történt ártalmatlanná tétel esetén értékesíthető, mig ott, ahol ez az eljárás nem vihető keresztül a községi dögtóren való elásatás utján megsemmisítendő. Ha ez a korlátozó rendelkezés köz és állategészségügyi tekintetekből megokoltnak mutatkozik is, mert csak hullafeldolgozó készülékben éri a húst olyan magas hő, amely az esetleg benne levő és betegséget okozó csirákat, valamint az általuk termelt vegyi mérgeket ártalmatlanná teszi, mégis indokolatlan az a gazdasági kár, amelyet a betegséget okozó csirákat nem tartalmazó, de más okból kifogásolt egyébként magas tápláló értékű húsoknak és szerveknek az említett készülék hiányában való kötelező elásatása okoz. Azok a fogyasztástól elvonandó húsok és szervek ugyanis, amelyek betegséget okozó csirákat nem tartalmaznak, hanem csak állati ólősdieket rejtenek magukban, vagy amelyek csak szin, iz, összeállítás vagy vértartalom tekintetében különböznek a rendestől avagy vizenyősen vagy véresen beszürődöttek vizben történt megfőzós után a köz- és állategészségügyi érdekek sérelme nélkül állatok, különösen sertések takarmányozására felhasználhatók volnának. Mindezek folytán az 54300—1908. sz itteni rendelet 88. §-ána két utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket akként módosítom, hogy a betegséget okozó csiráktól mentes, csak állati élősködők vagy a lent körülirt elváltozások miatt a fogyasztástól elvonandó húsok és szervek, a husvizsgáló felügyelete mellett a vágónidakon (vágóhelyeken) történt megfőzós után állati takarmányul felhasználhatók, illetőleg ilyen célból a vágóhidakról (vágóhelyekről) kivihetők. Az említett húsok és szervek felhasználása irányuló kérelmet az illetékes elsőfokú állategészségügyi hatóság elé kell terjeszteni, mely hatóság csakis azon község vagy ha több község közös közvágóhíd (közös közvágóhely) fenntartására szövetkezett, azon községek területén leendő felhasználására adhat engedélyt, melyek területén illetőleg amely körzeten belül az illető vágóhíd (vágóhely) fekszik s csakis olyan kérelmezőknek, kik személyileg elegendő biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy ezekkel a húsféleségekkel visszaélést nem fognak elkövetni. Mészárosoknak, henteseknek, busárusitóknak, vendéglősöknek és korcsmárosoknak, továbbá a husvizsgálati rendelet 44. § ának második bekezdésében felsorolt magánintézeteknek ilyen engedély semmi esetre sem, az ugyanitt felsorolt közintózeteknek pedig csakis abban az esetben adható, ha hatósági közeg ellenőrzi, hogy a kérdéses húsféleségek más célra, mint állatok etetésére fel ne használtassanak. Netaláni visszaélések észlelése esetén tarrozik a hatóság az engedélyt nyomban visszavonni s a visszaélést elkövető egyén ellen a kihágási büntető eljárást a husvizsgálati rendelet 119. §-a alapján haladéktalanul megindítani. — Budapest, 1917. január hó 15. A miniszter helyett: O 111 i k s. k., államtitkár,
