Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (20. évfolyam, 1-41. szám)
1917-10-04 / 31. szám
110 Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és a május havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXL t-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben adom elő : I. Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezők voltak és az előző kw hasonló időszakához viszonyítva annyival jobbak is, hogy a heveny és ragadós bajokban történt megbetegedések száma 618-al volt kevesebb. Mig ugyanis az 1916. évi május hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő időszak alatt heveny és ragadós bajban beteg lett 1043 egyén, meghalt 140, addig az 1917. évi május hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő időszak alatt heveny és ragadós betegségben megbetegedett 425 és meghalt 63, vagyis 14%-a. A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult: a) diptheria 72 megbetegedéssel 12 halálozással (16%) b) scarlatina 81 » 16 » (19%) c) morbilli 42 » 12 » (28%) d) hasi hagymáz 80 > 8 » (10%) e) hólyagos himlő 26 » 9 » (34%) f) vérhas 39 » 5 » (12%) g) szamárköhögés 67 » 1 » (15%) h) bárányhimlő 18 > — » (—%) Összesen 425 megbetegedéssel 63 halálozással (14%) Amint a feltüntetett adatok igazolják a heveny és ragadós bajok közül a scarlatina volt az uralkodó, amely maga valamennyi ragadós bajban történt megbetegedésnek majdnem egyötödét adta. Halmozottan csupán Békéscsaba községben mutatkozott. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a ragadós bajok, amint általában a jelentést magában foglaló időszakban tetemesen kévés- bedtek számszerűen, úgy a scarlatina esetei is több mint felére szálltak alá a múlt év hasonló időszakának megbetegedései számarányához képest. Örömmel jelenthetem, hogy a hólyagos himlő, amely ez év elejétől mutatkozott állandóan, bár szórványosan a vármegye több községében, julius hó első napjaiban teljesen megszűnt. Azóta újabb megbetegedés a mai napig nem volt. Az ősz kezdetével a hasihagyiíláz és vérhas esetei kezdenek nagyobb számban mutatkozni. Az előbbi Békéscsabán, az utóbbi Dobozon lépett fel halmozódva. Mind a két baj megakadályozására a szükséges hatósági intézkedéseket megtették és pontosan foganatosítják. A vérhas külömben Dobozon szünőben is van. Minthogy e helyen az első beteg katona volt, valószínű, hogy a fertőzést a frontról hazatérő katona terjesztette. A jelentést magában foglaló időszak alatt a diptheria ellenes gyógysavóval beoltottak 38 diptheriás egyént, akik közül meggyógyult 32, meghalt 6, vagyis 15%. Beojtották a megbetegedetteknek 52 százalékát. Védőojtást Gyulán 19 esetben végeztek sikerrel. A vármegyei közkórházra vonatkozóan a következőket jelenthetem : Az intézetben folyó évi szeptember 1-ig 5323 beteget vettek fel, s a múlt évről visz. szamaradottakkal együtt 6265 beteget ápoltak 236208 ápolási napon. A felvételek száma 157-el, az ápolási napok száma pedig 18900-al volt kevesebb mint a múlt év ugyanezen időszakában. A háborúval kapcsolatos sok baj és nehézség a kórház gazdasági üzemében is erősen érezteti hatását; hiszen köztudomású, hogy minden amit bevásárolni kell, élelmi cikkek, ruházat, fehér és ágynemű, gyógyító és kötözőszerek és minden egyéb szükséglet ára is igen magasra emelkedett fel, úgy, hogy szinte magától érthető, hogy a kórház sem képes a nagyon mérsékelten felemelt ápolási dijakból befolyó bevételeiből kiadásait fedezni, s igy bizonyos, hogy a folyó év pénztári számadása tetemes hiánnyal fog zárulni. Az ápolási dijak felemelése tárgyában több ízben tettem már — a helyzet komolyságát őszintén feltáró — felterjesztést a m. kir. belügyminiszter úrhoz, sajnos minden eredmény nélkül. A folyton emelkedő drágaság folytán a kórház jövő évi költségvetései előirányzatában már 542 fillért kellett előirányozni a Ill-ad osztályú be71—1917. eln. szám. Békésvármegye alispánja.
