Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)
1916-08-11 / 29. szám
105 111. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák, Gyulaváros polgármestere, Községi elöljáróságok ! 18902—916 ikt. sz. — Az alábbi miniszteri rendeletet tudomásvétel és közhirrétó- tótel céljából közlöm. — Gyula, 1916. julius hó 30. — Dr D a i m e 1 Sándor, alispán. Földművelésügyi miniszter 19521—II. A főosztály 1916. sz. körrendeleté. (Valamennyi törvényhatóságnak! Vármegyék és önálló törvényhatóságu városok 1) Az ország lótenyésztésének fajta jelleg szerint való kialakulása és ezzel kapcsolatosan a tenyészterületeknek vidókenkénti megalakítására irányuló munkálatok évek óta fejlesztet- vén, elérkezettnek látom az időpontot arra nézve, hogy az egyes törvényhatóságokat a területükön űzött lófajta tenyésztésénél a jövőben követelendő irányelvek tekintetében a szükséges utasításokkal lássam el. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy az egyes törvényhatóságok területén kialakult lófajták tenyószirányát a rendelkezésre álló lóanyag lelkiismeretes szakszerű mérlegelése mellett a törvényhatóságok illetékes tényezői mindenkor önmaguk szabhatják meg, de meg kell jegyeznem, miszerint ott, ahol egy általánosan elfogadott tenyészirány mellett egy kisebb méretű és egyes helyi érdekeltségek által igényelt más fajta tenyószsziget fennáll, az ennek fenntartását vagy fejlesztését célzó törekvéseket a jövőben figyelembe már csak azért sem vehetem, mert az ily kivételes önérdekü tenyésztésekkel szemben gyakorolt elnézés által az egész ország tenyészirányának jövő fejlődését tenném kétségessé és a célzott egyöntetűséget, illetve az ily egyöntetűség kifejlődésének lehetőségét megakadályoznám. A magam részéről — az ily irányelveket a legszigorúbb pártatlansággal szem előtt tartva — a vidékek szerinti lóanyag jövő fejlődése szempontjából akként intézkedtem, hogy a méneknek a fedeztetési állomásokra leendő kiosztásánál mindenkor kiváló súly helyeztessék arra, miszerint egy bizonyos fajtát teljes számban vagy túlnyomó részben tenyésztő vidékre csakis oly mének osztassanak ki, melyeknek működése a vidék lóanyagának egyöntetű fejlődését biztosítani fogja Tekintettel azonban arra, hogy nemcsak állami tulajdonban levő mének működnek közre a tenyésztésben, hanem egyes helyeken számos magántulajdont képező köztenyésztési igazolvánnyal ellátott mén is befolyásolja a tenyésztést, felhívom Óimét, hogy már az ez óv folyamán megejtendő mónvizsgálatoknál különös figyelemmel legyen minden egyes esetben az elővezetett mén jellegére, azon szempontból t. i. megfelel-e a mén a vidék tenyésztésének, illetve az ottani tenyésztés ez idő szerint megállapított fajtajellegónek annak a köztenyésztésben leendő alkalmazása nem-e okozna tenyészirány változást, vagy nem-e befolyásolná a köztenyésztést még nem engedhető irányban. Magántulajdonban levő mének csakis oly esetekben láthatók el tehát köztenyész- tósi igazolvánnyal, ha viszonyítva a vidék fajtajellegóhez, a feltételeknek megfelelnek. Különösen szem előtt tartandó ezeknél fogva, hogy meg nem felelő fajtájú vagy fajtajelleg nélküli mén köztenyésztési igazolvánnyal el ne láttassák Előfordulhat ugyanis, hogy az elővezetett mén egyébként köztenyósztósi szempontból kifogás alá nem esnék, de a vidék fajtajellegónek megkívánt tulajdonságokkal nem bir (például Nonius jellegű kerületben egy lippizai származású és jellegű mén vagy fordítva) ily esetekben a mén ott azon a vidéken köztenyósztósi igazolvánnyal el nem látható. A magánméntulajdonosok pedig az elutasítás indokát képező célzatokról felvilágo- sitandók és figyelmeztetendők, hogy a jövőben nemcsak a vidék lótenyésztésének közérdekéből. de saját érdekükből is, csakis oly méneket állítsanak a mónvizsgáló küldöttség elé, melyek a fentebb említett kivánalmaknak megfelelnek Általános tájékoztatásul arra nézve, hogy az ország egyes vidékein mily tenyésztési irányzat alakult ki eddigeló, itt közlöm Címmel az egyes törvényhatóságok területén működő tájfajta tenyésztéseket: I. Félvér tájfajta tenyésztések. (E keretben foglaltatnak az angol telivór, angol félvór, arab felver, Gidrán (angló- arab) fajták.) Tolnavármegye területén működnek : Ozora, Tolnatamási, Szakály, Nagykónyi, Re- göly, Paks és vidéke, Gyula és vidéke. Csongrád vármegye területén : Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely. Csanád vármegye területén: Magyarbánhegyes. Jásznagykunszolnok vármegye területén : Karcag. Szatmár vármegye területén : Nagykároly és vidéke. Garam-Ipolymenti félvér tájfajta lótenyésztő kerület kiterjed : Hont vármegye egész területére és Bars vármegye déli részére. Szabolcs vármegyei felver tájfajta lótenyésztés kiterjed : a vármegye egész területére. Borsod vármegyei felver tájfajta lótenyésztés kiterjed : a vármegye egész területére. Bihar vármegyei félvór tájfajta lótenyésztés kiterjed a vm. nyugati nagyobb részére. Hajdú vármegyei félvér tájfajta lótenyésztés kiterjed: a vármegye északkeleti és délnyugati részeinek kisebb területére. Gömör-Kishont vármegyei félvér tájfajta lótenyésztés kiterjed: a vármegye déli nagyobb részére. Abauj-Tolna vármegyei felver tájfajta lótenyésztés kiterjed a várm. egész területére. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei félvór tájfajta lótenyésztés kiterjed: a vármegye egész területére. Ung vármegyei félvér tájfajta lótenyésztés kiterjed: a vármegye déli sik területére. Temes vármegyei felver tájfajta kiterjed: a vármegye déli nagyobb részére.
