Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)

1916-08-04 / 28. szám

Ez a véghatározat, mint közérdekű meghirdetendő és a meghirdetéstől számított 15 napon belül megfelebbezhető, az 1886. évi XXI. t-c. 9. §-a alapján a vármegyei tiszti főügyész meghallgatása után kimondja azonban a törvényhatósági bizottság, hogy a határozat a felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

Erről a vármegye alispánja további megfelelő eljárás végett értesittetik.

Kmf.

Kiadta : Dr. Bcrtlióty István, vm. főjegyző.

III.

Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek.

Járási füszolgabirák, Gyulaváros polgármestere, Községi elöljáróságok !

18683—916. ikt. szám.— Ezt a miniszteri rendeletet tudomásvótel és miheztartás céljából közlöm. — Gyula, 1916- évi julius hó 27-ón. — Dr. Daimel Sándor alispán.

M. K. Belügy miniszter 86723—1916. Y—a. számú körrendeleté.

A politikai időszaki lapok biztosítéka tárgyában — Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének — Több budapesti pénzintézetnek azon kérelmére, hogy betéti könyveik birlapi biztosítékul elfogadtassanak, az 1914 : XIV. t -c 18. §-ában nyert felhatalmazás folytán a m kir. pénzügyminiszter úrral történt megállapodás alapján értesítem alispán polgármester urat, hogy a pénzintézeti betétkönyvek a politikai tartalmú időszaki lapok biztosítékául nem szolgálhatnak. E betétkönyvek ugyanis a magánfelek által a betótbankoknak és takarékpénztáraknak megőrzés végett — előre meghatározott feltételek mellett — átadott pénzek átvételének elismerésére, továbbá az ezek után esedékes időszaki kamatoknak valamint a tőke visszatóritósónek elszámolására szolgálnak, a tőzsdei forgalom és jegyzés tárgyát nem képezik s üzleti és jogi jellegűek az értékpapírok jellegével nem azonos, mely okból azok értékpapíroknak sőt óvadékképes értékpapíroknak egyáltalában nem lóvén tekinthetők; azokat az 1914: XIV. t.-c 18. §-ának azon rendelkezésével szemben, hogy a hírlapi biztosítékok csak készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban tehetők le, hírlapi biztosítókul elfogadni nem lehet. Ezen jogi helyzeten nem változtat az a körülmény, hogy a 2500—1914. M. E számú rendelet 59. §-ában az adóhivatali utasítás III. füzetének 27. §-ára hivatkozás történik, mert e §. 7. pontjának azon intézkedése, hogy az ily betétkönyvek csupán az ott megjelölt korlátok között és legfeljebb csak egy évre ügyleteknél fogadhatók el biztosítókul : nem érinti az 1914: XIV. 18 §-ának első bekezdésében a hírlapi biztosítékokra nézve foglalt rendelkezést. De mindezektől eltekintve sem köz- sem magánérdekből nem kívánatos, se nem szükséges a betótbankok és takarékpénztárak; betétkönyveiknek hírlapi biztosítókul való elfogadása, minthogy a befektetési piac a külömböző hadikölcsön kibocsátások folytán bőven el van látva oly óvadékképes értékpapírokkal, amelyek a biztosítékot letevőnek, a pénzintézeti betéteknél előnyösebb és biztosabb kamatozást biztosítsanak. Miután az értékpapírok biztosítókul sokszor oly esetben is névértékűkben fogadtatnak el, midőn azok a budapesti értéktőzsdén nóvórtóken alul voltak jegyezve, részint a szabatos eljárás biztosítása, részint pedig ezen szabályellenes eljárás következtében, a lapbiztositók szavatosságát illetőleg az 1916: XIV. §-ának 5. bekezdésében foglalt rendelkezésből kifolyólag esetleg származható vagyoni felelősség mellőzhetóse céljából, rá irányítom alispán polgármester ur figyelmét egyúttal arra is, hogy a fent említett pénzügy- miniszteri utasítás 27 §-a értelmében az értékpapírok lapbiztositókul rendszerint csak a budapesti értéktőzsdén legutóbb jegyzett, de 14 napnál nem régibb napi árfolyam szerinti értékben, midazonáltal nóvórtóken felül sohasem fogadhatók el, az értéktőzsde forgalmának a háború folyamán való szüntelése alatt pedig a magyar állami értékpapírok mikénti értékelésére nézve, a m. kir. minisztérium által e tárgyban folyó évi január hó 15. napján 270 M. E. szám alatt kiadott renzrelet 1. §-a (B. K. 1916. évf. 5. szám.) irányadó. Mindezekről azzal értesítem alispán polgármester urat, hogy abban az esetben, ha a sajtótörvénynek 1914 évi április hó 12 napján történt életbelépte után, a törvényhatósága területén alapított valamely politikai tartalmú időszaki lap biztosítékául az említett adóhivatali utasítás 27. §-ának 7. pontjában foglalt rendelkezése téves értelmezése következtében pénzintézeti könyv fogadtatott volna el, avagy esetleg valamely régi lapbiztositók ilyennel cseréltetett volna ki, vagy a biztosítékul letett óvadékképes értékpapír, nem a fentebb megjelölt szabályoknak megfelelően értékeltettek, volna, intézkedjék, hogy az illető lapbiztositók az 1914: XIV. t.-c 18. §-ában meghatározott határidő alatt és jogkövctkezmóuyek terhe mellett, törvényszerű újabb biztosítókkal, a 2500—1914. M. E. számú rendelet 53. § ának utolsó bekezdésében meghatározott módon kicseréltessék, illetőleg a 270—1916- M. E számú rendeletnek megfelelően kiegészitessók A némely hatóságok által e tárgyban kórt utasítás adására vonatkozó felterjesztések, ezen rendeletemmel szintén elintézést nyertek — Budapest, 1916 évi julius hó 18-án. A miniszter helyett: Perónyi s. k. államtitkár.- 100 -