Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)
1915-02-25 / 7. szám
XVIII. évfolyam Gyula, 1915. február 25. 7. szám BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj egy évre 15 korona. Hirdetési dij minden szó után 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben .1— _ i ..— ii i > ■ II * További intézkedést igénylő rendeletek. 3462—1915. ikt. szám. Békésviirnicgye alispánjától. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. A m. kir. ministerium alábbi rendeletét közhirrététel és további eljárás végett közlöm. — Gyulán, 1915. évi február hó 17. — Ambrus Sándor, alispán. 649—915. M. E. számú rendelete. A búza és rozsliszt kíméléséről. — A maeryar kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. törvénycikknek és a hadiszolgáltatásról szóló 1912: LXVIII törvénycikknek kiegészítéséről intézkedő 1914: L. törvénycikk alapján a következőket rendeli : 1. §. Kenyér, kenyérnemüek, vagy más sütemények előállításával ipar- vagy kere- . setszerüen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyérnemünek, vagy más süteménynek előállításához búza vagy rozslisztet, vagy ezeknek árpaliszttel való keverékét csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütósre csak akkor fogadhatják el, ha a felhasznált lisztmeny- nyiségnek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §. Olyan kenyeret, kenyérnemüt vagy más süteményt, amelynek előállításához búza vagy rozslisztet az 1. §-ban megállapított aránynál nagyobb mennyiségben használtak fel, tilos forgalomba hozni, kivéve ha az 5. §-ban megállapított kivételek alá esik. Az 1. § rendelkezéseinek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérnemüt vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §. A belügyminister az 1. és 2. §-ban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg olyan helyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyórnemühöz, vagy más süteményhez a búza vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverékben legalább 25% burgonya legyen. 4. §. Az I. és' 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt, valamint a burgonyakeverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügyminister a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére a törvényhatóság egész területén vagy egy részén a magán- háztartásokra is kötelezőknek állapíthatja qieg. 5. §. Az 1. és 2. § ok rendelkezései alá nem esik : a) az a cukrászsütemény, amelyben az előállításához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át. b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt felhasználása nélkül előállított mindennemű sütemény, c) a pékiparban előállítani szokott vizes zsemlye; vizes zsemlyét azonban naponkint csak egyszer, abban az időben szabad előállítani, amelyet erre a községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapest székesfővárosban és Fiume városában és kerületében a városi tanács — a község vagy város területére — egységesen — megállapít. d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyiségben megrendelnek, d) a katonai parancsnokságok által megrendelt sütemény. 6. §. Aki az 1 — 5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914: L. törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrsóg működésének területén az államrendőr- sógnek hatáskörébe tartozik.
