Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)
1915-06-24 / 24. szám
108 Járási főszolgabírók! Gyula r, t. város Polgármestere és Rendőrfőkapitánya ! Községi elöljárók! 12656—915. ikt. sz. — Gépészek és fülok szabadságolása — A mezőgazdasági gépészek és fűtöknek szabadságolása tárgyában kiadott és a várni. Hivatalos Lap folyó évi 22. számában közölt 7025—18. eln számú honvédelmi miniszteri körrendelet V. fejezetének utolsó előtti bekezdésében megjelölt határvonalat, a m kir. honvédelmi miniszter ur a hadtáp főparancsnoksággal létrejött megállapodáshoz képest 8256 dn. számú távirati rendelete szerint az alábbiakban holyesbitetto : „a száva. a zupanja, vinkovci, dáljai vasútvonal, a duna, titel, rezsőháza, csenta, cserópalja, róvujfalu, karas-jeszenő, rakasd nóraszlatina, csernahóviz." Erről tudomásvétel és a Hivatalos Lap fent megjelölt számának megfelelő kiigazítása céljából értesítem. Gyula, 1915. évi junius hó 22-ón Ambrus Sndor alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák, Gyula r. t. város tanácsa mint elsőfokú iparhatóság! 11459—3915. ikt sz. — Iparos tanonciskola tanítási idejének megállapítása. — A m. kir kereskedelemügyi miniszter urnák alábbi rendeletét tudomásvátel és miheztartás céljából közlöm. — Gyula, 19J5. évi junius hó 8. — Ambrus Sándor, alispán. 22853—1915. VI—B. K. M. sz. rendelete. (Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak.) Egyes esetek kapcsán felmerült az a kérdés, vájjon az iparos tanonciskola tanítási idejének megállap tása (iparos tanonciskolái szervezet 8. pontja) ama iparhatósági teendők sorába tartozik-e, amelyeket az 1884. évi XVII. t.-c az ipartestületekre ruházott át. Minthogy az idézett törvény 127. §-a az ipartestületet csak a hozzátartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve ruházza fel bizonyos hatósági teendőkkel, a tanonciskolát pedig nemcsak az ipartestület kötelékébe tartozó, hanem a képesítéshez nem kötött iparoknál foglalkozó tanoncok is látogatják, akikre az ipartestület hatásköre nem terjed ki, ennélfogva sem a tanonciskola fölött való közvetlen felügyeletnek, sem pedig a tanítási idő megállapításának joga az ipartestületet meg nem illeti, hanem ezekben az ügyekben csakis az 1884. évi XVII. t.-c. 166. §-ában megjelölt hatóságok járhatnak el Ez alkalommal értesítem arról is, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi április hó 7-ón 122849—VII—b 1914. szám alatt valamennyi kir. tanfelügyelőhöz és kir. tanfelügyelőségi kirendeltség vezetőjéhez intézett rendeletével az iparos tanonciskolái szervezet 32 d. pontja, illetve a kereskedő tanonciskolái szervezet 22. pontjával kapcsolatosan elrendelte, hogy a vidéken foglalkoztatott, vagy országos vásárra vitt tanoncot az iparosmester (kereskedő) egy hetet meghaladó távolléte esetén az illető községben levő iparos (kereskedő) tanonciskolába, ilyennek nem létében pedig a négy hetet meghaladó távoliét esetén az ottani ismétlő iskolába (gazdasági népiskolába) köteles járatni. — Budapest, 1915 május hó 21-ón. A miniszter helyett: Olvashatatlan aláírás s. k. államtitkár. Járási főszolgabirák ! Gyula r. t. város tanácsa mint elsőfokú iparhatóság! 11094—1915. ikt sz. — Cipész és csizmadia ipar egy iparág. A m. kir kereskedelemügyi miniszter urnák alábbi rendeletét tudomásvótel és miheztartás céljából közlöm. Gyula, 1915 junius 2. — Ambrus Sándor, alispán. 188—1915. VI- A. K. M. sz. rendelet. (Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak.) A fennállott földmivelós- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által 1884. évi augusztus hó 26-án 39266. szám alatt kiadott rendelet 2 § ában foglalt és a képesítéshez kötött mesterségeket megállapító és felsoroló lajstrom a csizmadia és cipószipart külön-külon említi Miután azonban a gyakorlati életben e két mesterség az azok körébe vágó munkák hasonló voltánál fogva annyira összeolvadt, hogy a csizmadia cipőket, viszont a cipész csizmákat tényleg készít és igy a csizmadia idevonatkozó iparigazolványa alapján a cipők készítésére, viszont pedig a cipész idevonatkozó iparigazolványa alapján csizmák előállítására jogosultnak tekintendő; az említett lajtromot olykópen igazítom ki, hogy a csizmadia és cipószmestersóget egy iparágként tüntetem fel. — Budapest, 1915. évi május hó 26-án. — Harkány.
