Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)
1915-06-17 / 23. szám
XVIII. évfolyam Gyula, 1915. junius 17 23. szám békésvarmegye hivatalos lapja. Előfizetési dij egy évre 15 korona. Hirdetési dij minden szó után 4 fillér Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben II. További intézkedést igénylő rendeletek. Járási Főszolgabirák, Gyula város Polgármestere, Községi elöljáróságok. ad 12046—1915 ikt. sz. — Katonák aratási és cséplési szabadsága. — A m. kir. honvédelmi miniszter urnák az aratási és cséplési szabadságolások tárgyában kiadott folyó évi 7256. szám alatti rendeletét azzal közlöm, hogy a rendeletben foglaltat közhirrótétele céljából Gyula város polgármestere és a községi elöljárók haladóknólkül intézkedjenek. — Felhívom egyben Címeteket, hogy a rendelet V. és következő fejezeteiben ktrülirt teendőket lelkiismeretesen lássák ol s általában hassanak oda, hogy az aratási és cséplési munkálatok, az azokhoz fűződő igazán fontos közgazdasági és katonai érdekekre figyelemmel és zavartalanul végeztessenek el. A szabadság mikénti kérelmezését a rendelet II. fejezete irja körül Miután pedig ezen rendelkezés szerint a szabadsádot minden esetben a póttest parancsnoka engedélyezi, az aratási és szabadságold^ kérvények beterjesztése a jövőben ehnellőzendö. Felhívom végül a járási főszolgabirákat, Gyula r. t. város polgármesterét, hogy a rendelet végrehajtása körül szerzett figyelemre méltó észlelteiket hozzám szeptember hó 15-ik napjáig jelentsék be. — Gyula, 1915. évi junius hó 14. Am b rus Sándor, alispán. 7256 szám Elnöki 18—1915 Magyar királyi Honvédelmi Miniszier Valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Körrendelet. A kaszálási, aratási és cséplési munkálatoknak gyakorlott munkaerőkkel a kellő időben való zavartalan elvégzése mind közgazdasági, mind katonai szempontból elsőrendű feladat. Ennélfogva a m. kir földmivelósügyi miniszter és a császár és királyi hadügyminiszter úrral egyetórtőleg létrejött megállapodás alapján szükségessé vált, hogy a tavaszi vetési szabadságolásokhoz és vezónyolóskhez hasonlóan, a legénység kaszálásra, aratásra és cséplésre is, az illető mezőgazdasági munkák idejében 14 napra szabadságoltassák illetőleg községeknek és egyes birtokosoknak rendelkezésére bocsájtassók (elvezónyel- tessók). Ehhez képest elrendeltetett, hogy m ad a közös hadseregbeli, mind a honvéd legénység, abban a mértékben, amint azt a hadrakelt sereg részére szükséges pótlások készenlétbe helyezése és a kiképzés megengedi, a kaszálási, aratási és cséplési munkálatokra szabadságoltassóK, a községeknek és birtokosoknak rendelkezésre bocsájtassók. A szabadságolásokra nézve a következő rendelkezések irányaduk: I. A szabadságolás sorrendje: Szabadságolandók: 1. Az önálló mezőgazdák, illetőleg ilyenek hozzátartozói, de csak saját birtokukra illetőleg szüleik birtokára; 2. a mezőgazdasági munkások ; 3 a lábbadozó osztagoknál lévő mezőgazdák és mezőgazdasági munkások csak abban az esetben szabadságolhatok, ha testileg a mezőgazdasági munka elvégzésére vagy mint birtokosok, illetőleg földbirtokosok tisztviselői (gazda, intéző) a mező azdasági munka felügyeletére alkalmasak és a hadiszolgálatra való teljes alkalmasság visszaszerzésére ezen munka teljesítése nincsen hátrányos befolyással, illetőleg a teljes alkalmasság visszaszerzése nincsen ve zólyeztetve.
