Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)

1915-05-18 / 19. szám

- 73 69. Orosháza község továbbá Pukánszky János és neje között létrejött adásvételi szerződés.

70. Mezőberóny község és Nun József között létrejött házbórszerződés.

71. Orosháza község továbbá Hibranth és Maver cég között kötött haszonbórszerző- dés meghosszabbítása.

72. Orosháza község és Szemenyei Lajos között létrejött haszonbérszerződés meghosszabbítása.

73. Orosháza község továbbá Holler Sámuel és fia között létesült haszonbérszerző- dés meghosszabbítása.

74. Körösladány község képviselőtestületének a törzsvagyonpénztárból a közpénz- tár részére 13000 korona kölcsön felvétele tárgyában hozott határozata

75 Tótkomlós, Öcsöd, Szarvas,Mezőberóny község 1913 évi és Mezőberóny község 1912 évi gyámpónztári számadása.

76 Gyulavárosában behajthatatlanná vált ebadók törlése.

77. Békés és Kótegyháza községekben behajthatatlan közmunka törlése.

78. A várm. munkásházak építési alapjának 1914 évi számadása.

79. Vésztő község határozata az 1914 évi

77 — 1915. eln. sz.

közpónztári tulkiadások jóváhagyása tárgyában.

80. Kótegyháza községnél mutatkozó 36 K. 50 f községi közmunka túlfizetés szaporodásba hozatala.

81. Mezőberóny, Békéscsaba és Orosháza község elhagyott gyermekek segélyalapjának 1913 évi számadásai.

82. Orosháza községnek 1913 évi színház alap, regale kártalanítási alap, Kossuth népkert alap, utcaszabályozási alap, kórházalap, községi segélyezési, letótpónztári, villamos mü, pénztári, iparkiál 1 itási, csatornaépítési alap számadásai.

83. Bókóssámson község 1913 évi sze- génypónztári, közmunkapónztári 24000 koronás kölcsönpónztári, fogyasztási adópónztári, munkássególy pénztári számadásai.

84. Gádoros községnek 1913 évi községi közmunkapónztári és községi közpónztári számadása.

85. Szentetornya községnek 1913 évi fogyasztási adó és szegónypónztári számadásai.

86 Tótkomlós község 1913 évi közpónztári számadása.

87. Öcsöd község 1914 évi községi közmunka alap számadása.

Békésvármegy alispánjától.

Tekintetes Törvény hatósági bizottság!

A vármegye közügyéiről és a folyó évi február havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI t.-c. 68-ik §-áuak s) pontja értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügy az uralkodott heveny ragadós bajok miatt általában kedvezőtlen volt, de a múlt év hasonló időszakához viszonyítva annyiban jobb, amennyiben a heveny fertőző betegségekben történt megbetegedések száma 120-al volt kevesebb.

Mig ugyanis az 1914. óv február hó 1-től 1914. év május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 994 és meghalt 93: addig az 1915. év február hó 1-től 1915. május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 874 és meghalt 134, vagyis 15 százaléka.

A jelentést magában foglaló időszak alatt az említett bajokban megbetegedett:

a) diptheriában 95 egyén, meghalt 23 (24°/0)

b) searlatinában 391 » » 80 (20%)

c) morbilliban 256 » » 9 (3%)

d) tiphusban 102 » » 18 (17%)

e) pertussisban 13 » » 2 (15%)

f) febris puerferalisban 1 » » 1 (100%)

g) járv. agygerincagygyuladás 2 » » 1 (50%)

h) varicella 11 » » — —

i) febris recurrens 2 » » — —

k) kiütéses tiphus 1 » » — —

Összeg 874 egyén, meghalt 134 (15%)

A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a scarlatina (vör- heny) volt uralkodó, amely egymagában valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem felét tette.

Bár a betegség eléggé elterjedt volt, és a vármegye több községében mutatkozott, mégis tömegesen csak Békéscsaba, Békéssámson, Gyulavári, Mezőberóny, Orosháza, Öcsöd, Tótkomlós községekben lépett fel. Lefolyása középsúlyosnak mondható, amennyiben a halálozási százalék 20