Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (17. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-17 / 8. szám

35 74. Gyoma község segélye özv. Barabás Gyulánó községi Írnok özvegye részére. 75. Gyoma községnek Fésűs István gyomai lakos részére segélyt megszavazó határozata. 76. Nagy Sándor békési községi adóellenőr személyi pótléka. 77. Kétegyháza község képviselőtestületé­nek határozata a „Mensa académia11 részére 10 K segély megszavazásáról. 78. Endrőd község képviselőtestületének Tímár Jánosné hagyatéka hovaforditása tárgyá­ban hozott határozata. 79. Köröstarcsa község képviselőtestületé­nek Ladányi Sándor és neje köröstarcsai lako­sokkal kötött kisajátítási egyezsége. 80. Békéssámson község határozata 2 állami elemi iskola építési munkálatainak vállalatba adása és a költség mikénti fedezése tárgyában. 81. Szeghalom község határozata a fogyasz­tási adókezelők megjutalmazásárol. 82. A körösladányi népbank rt. felebbezése Körösladány községnek a községi tőkepónzek elhelyezéséről hozoít határozata ellen. 83. Bókésszentandrás község határozata az ismótlőiskolában még két tanító alkalmazásáról. 84. Mezőberény község és a Czigler test­vérek között létrejött bérleti szerződés meghosz­szaF&ítasa. ...... r 85. G yula város 1914. pvi közmunka, tiszti nyugdíj, benedeki földvételi pénztári, Erzsébet- ápüldapénztári és Gádoros község 1914. évi köz­műn Kap Emzt ári költségvetésé. 86. Békéscsaba község 1914, évi közmunka, mung assegeíyalap, takarékpénztári, letéti pénz­tári. szabályozási alap, kórházi alap, gazdai, törzs­vagyon pénztári, kihágási, büntetóspénztári, el- köTTkütirés gazdátlan jószágok pénztárának, báró Prónay Dezső-fóle alap, Békéscsabai takarék- pénztári egyesület alapítvány-pénztári, iparos- tárionciskolai, vámosut alap, villamosmü, tiszti nyugdíj,'közpénztári, szegónyalap, katonaelszal- lasolási és földvóteli számadása, továbbá 1912. évi vagyonleltára, sG Békés" község határozata az 1901. és 1912. évi gyámpénztári tartalékalap jövedelmé­nek az elhagyott gyermekek segélyalapja javára leendő átutalása tárgyában. 88. Bucsatelep községben az 1913. évben behajthatatlanná vált katonabeszállásolási és 1%-os várm. közig, pótadó törlése. 89. Körösladány község határozata az 1913 évi közpénztári tulkiadások jóváhagyása tár­gyában. 90. Szarvas község és Gyula város elha­gyott gyermekek segélyalap pénztári számadá­sai az 1912. évről. 91. Szarvas községben az 1913. óv folya­mán behajtatlanná vált 1%-os vármegyei köz- igazgatási pótadó törlése. 92. Szarvas és Doboz községben az 1913. óv folyamán behajthatatlanná vált várm. katona- beszáliásolási pótadó törlése. 93. Kondoros községben az 1913. évben be­hajtatlanná vált várm. katonabeszállásolási és 1%-os közig pótadó és vm. ebado törlése. 94. Szentetornya község 1912. évi szegény­pénztári, közpénztári, munkássególyalap és fo­gyasztási pénztári számadása. 95 Mezőberény 1912. évi gyámpónztári-, Orosháza 1JU.2. évi szegénypénztári-, Tótkomlós 1912: évi' régibb gozmalmi-, körösfádány 1912-, 1913. évi kisdedóvodai- és Szarvas község 1913. évi Rákóczi—Tökölyi-alup számadása. Póttárgysorozatba felveendő ügyek 33—1914. eln. sz. Békésvarmegye alispánjától. Tekintetes T ib e vén y Usit é hű % 1 JSlzottsíig! A vármegye közügyéiről és múlt évi decemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intéz­kedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s pontja értelmében tisztelet­tel a következőkben adom elő : I. líö/egészségögy. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban rosszabbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma 869-el volt több. Mig ugyanis 1912. év december hó 1 -tői egész 1913. év február hó 1-ig terjedő idő­szak alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 281, egyén, meghalt 45, addig 1913. év decem­ber hó 1-től 1914. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 1150 és meghalt 95, vagyis 8%. A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult: aj a diphtéria 106 megbetegedéssel 29 halálozással (27%) b) a vörheny 108 21 „ (19%) c) a kanyaró 864 „ 31 „ (3%) d) a hasihagymáz 47 „ 14 ., (29%) e) a szamárköhögés 19 „ — „ (—%) f) a bárányhimlő 6 „ - ( %) Összeg 1150 „ 96 „ (80/0) Amint a feltüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek több, mint 2/3-át tette ki.

Next

/
Thumbnails
Contents