Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (17. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-21 / 51. szám
272 Tetemesen kevesebb volt a kanyaró, hasi hagymáz és a szamárköhögés betegek száma, a diphteriásoké is csökkenést mutatott, a heveny fertőző bajok nem említett kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. ■ Örömmel jelenthetem, hogy az ázsiai kolera, melynek fellépéséről az október havi közgyűléshez tett jelentésemben már megemlékeztem, a vármegye területén megszűnt, 1914. évi november hó 22-ike óta újabb eset nem fordult elő. Jeleztem múlt jelentésemben azt is, hogy az első megbetegedések Békéscsabán és Gyomán, szeptember hónap közepén a galíciai harctérről hazaérkezett katonák között mutatkozott. Majd szeptember hó végén a Sebes-Körös parti munkálatainál dolgozó munkások között lépett fel tömegesen, a Sebes-Körösnek Nagyváradról kiinduló fertőzése folytán azért, mert a folyóvizet használták ivásra és egyéb célokra. Ilyen utón fertőződött Vésztő, Szeghalom, Körösladány és Endrőd lakosságának az a része, amely parti munkálatoknál résztvett. Október hó vége felé (23-án) újabb góc keletkezett a József szanatóriumban ápolt sebesült és fertőzött katonák révén. Ezen az utón fertőződött a Fekete-Körös és ezzel kapcsolatban a ragályozás elterjedt Gyula város, Doboz, Békés és Köröstarcsa község lakosaira Általában a kolera a vármegye 13 községében mutatkozott és pedig: megbetegült, meggyógyult, meghalt. Békésen 24 10 14 Köröstarcsán 28 20 8 Békéscsabán 15 20 4 Dobozon 15 13 5 Gyomán 7 .61 Endrődőn 11 . 10 1 Békéssámsonon 1 1 — Szarvason 2 1 1 Kondoroson 2 1 1 Vésztőn 15 10 5 Körösladányban 5 2 3 Szeghalom 13 8 5 Gyula városban 32 24 8 ebből 18 a József szanatóriumra esik. Összeg: 170 114 56 vagyis a halálozási % 32"/0 volt, ami a szokásos átlagon jóval alul van. A megbetegedések közül 32 a katonákra esik, a többi pedig a polgári lakosságra. A betegség leküzdésére egyedül célravezető intézkedések: a betegek felkutatása, elkülönítése, a gondos fertőtlenítés a legnagyobb eréllyel végrehajtattak és ennek tudható be, hogy a baj nemcsak nem öltött nagyobb arányokat sehol, hanem két hónapi lappangása után teljesen kiirtható volt Vésztőn a hadbavonult községi orvos helyett a járvány tartamára dr. Gottlieb Márkus gyakorló orvost alkalmaztam, a belügyminiszter ur pedig Gyulára Fiilöp Tibor kórházi s.-orvost rendelte ki járványorvosul. Mind a két orvos elismerésre méltó munkásságot fejtett ki. Minthogy több községben a kitanitott fertőtlenítők is hadbavonultak: táviratban kértem a belügyminiszter úrtól Vesztőre, Szeghalomra, Gyulára 2—2 fertőtlenítőt, akik azután szükség szerint más községekbe is átrendeltettek. A kolera ellen tett intézkedések ellenőrzésére a belügyminiszter ur kiküldötte a vármegye területere szeptember 20-án dr. Poszvék Lajos, október 22-én dr. Blum Ödön, november hó 1 én dr. Hollánder Hugó közegészségügyi felügyelőket. December hó 4. és 5-én gr. Károlyi Gyula miniszteri biztos ur a tett óvóintézkedések ellenőrzése céljából a vármegye több községét szintén beutazta. Mindannyian a tapasztaltak felett megelégedésüknek adtak kifejezést. A kolerával kapcsolatosan jelentem még, hogy a vármegye tiszti főorvosa a kolera ellen való védőoltásokat is alkalmazta Békésen, Köröstarcsán, Gyulán, Pósteleken 300 egyénen kedvező sikerrel, amennyiben a beoltottak közül egy se betegedett meg. A kolerajárvány elleni küzdelemben a hatóságok kötelességüket általában buzgalommal teljesítették, különös elismeréssel kell megemlékeznem a főorvos ur kifejtett fáradhatlan munkásságáról, aki mindenütt személyesen megjelent, ahol a járvány fellépett, a védekezést irányította, az intézkedések végrehajtásában személyesen résztvett s céltudatos irányításának és értékes munkásságának nagy része van abban, hogy a járvány aránylag rövid idő alatt legyőzetett. A vármegye közkórházát illetőleg a következőket jelenthetem: A folyó évben november hó 1-ig 6537 beteget vettek fel s a múlt évről visszamaradtakkal együtt 7396 beteget ápoltak
