Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (17. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-24 / 32. szám

XVII. évfolyam. Gyula, 1914. julius 24. 32. szám BEKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 15 korona. Hirdetési <lij minden szó ntán 4 fillér. Kiadja a varmegye: alispánja. Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. fi. Szabályrendeletek. Közérdekű határozatok. Főszolgabirák, Polgármester és Községi Elöljáróságok. 10954—1914 ikt. sz. — A vármegyei építkezési szabályrendelet módosítása, — A tör­vényhatóságnak az alábbi határozatát, a vármegyei ügyviteli szabályrendelet 155 §-a értel­mében való szabályszerű közhirrététel végett azzal közlöm, hogy az ellen közvetlenül a vár­megye alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó felebbezósnek van helye. — Gyulán, 1914. évi julius hó 18. — Alispán helyett: dr. Daimel, vármegyei főjegyző. KIIRT CIKK Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1914. évi május hó 28-ik napján tartott tavaszi rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 200. bgy. 5881 ikt. szám 19J4. M. kir. belügyminiszter 10890—1913- sz rendelete a vármegyei építkezési szabály- rendelet módosítása tárgyában. A vármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalás alá véve a m. kir. bel­ügyminiszternek a vármegyei építkezési szabályrendelet módosítása tárgyában ki­adott 107980—913 számú rendeletét, kimondja, hogy a szabályrendelet 28 §-ában engedélyt ad arra, hogy 3 méternél nem magasabb földszintes téglaépületeknél a falazat egy tégla vastagságú lehet, mert a helyi viszonyok azt lehetővé teszik és mert a jelzett kedvezmény építészeti szempontból nem kifogásolható. Megállapítja, hogy a 33 §. szövegezése téves volt, mert a harmadik bekezdés utolsó pontja a második bekezdésbe tartozik. A vertfalu építményekre vonatkozólag kéri a tör­vényhatósági bizottság a m. kir. belügyminiszter urat, hogy a 268—1912. bgy. sz. határozatban kifejtett megokolás alapján most már az alábbi helyes szövegezésű szakaszokat jóváhagyni móltóztassék. 33. §. Az alapfalak csakis kőből téglából vagy betonból építhetők s azok mélysége nagyobb építkezéseknél legalább 60 cm , vastagsága pedig a pincefalaknál, illetve, ha az épület alápincézve nincsen, a földszinti falaknál 0 15 m.-rel erősebb legyen. Téglából vagy hasonló szilárdságú anyagból, vagy vályogból épített kisebb épületek alapfalai is csak téglából vagy hasonló szilárdságú anyagból készítendő. Azonban az ilyen épületeknél az alapfalak mélysége nem állapittatik meg. Vályog épületeknél azonban lábazati téglafal alkalmazandó általában 70, kivételesen 40 cm. magasságban Vertfalu ópitményekalapfalai, ha a talajviszonyok ezt megengedik, aláásás nélkül, vagy kevésbé mély aláásással s bunkózással (megalapozás) is készíthető Végül a szabályrendelet 51., 52. és 53. §-át aként módosítja, hogy egy bel­telek nagáságát 200 Q-ölben állapítja meg, mert a vármegye fejlődött viszonyai figyelembevétele mellett sem épitészrendészoti, sem tűzbiztonsági szempontból nem aggályos a 300 □-öles beltelkeknek 200 n-ölben való megállapítása. Egyben elrendeli a törvényhatósági bizottság, hogy az Így módosított sza­bályrendelet négy példányban jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felter­jesztessék. Erről további eljárás végett a vármegye alispánja értesittetik. Kmft. Kiadta: Dr. Vangyel, várm. I. oszt. aljegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents