Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)

1913-04-03 / 12. szám

62 felveendők az 1883. évi XX. t -c. 2. §. 2. pont alapján bérlet tárgyát nem képező önálló vadászterületek is

Azon birtokos, aki a fentebbi bejelentést elmulasztja, igényét később is érvényesítheti uayan, de amennyiben az igény érvényesítése a vadászterület bérbeadása utáni időre esik, a vadászati jogbórlő a haszonbérterület aránylagos lejebb szállításával kártalanítható.

Ugyanezen rendelkezés alkalmazandó azon esetben is, ha a bérleti idő tartama alatt keletkeznek az 1886. évi XX t.-c. 2. § 1. és 2. pontjai alá eső olyan területek melyeken a vadászati jogot a birtokos szabadon gyakorolhatja.

Ha ezen utólagos bejelentések folytán a bérbe vett területnek legalább 1/8-a önálló vadászterületté vált, a bérlő jogosult egy havi felmondással a bérlettől visszalépni. Ezen esetben a bérelt terület nyilvános árverésen annyi időre adandó újból bérbe az eredeti árverési feltételek alapján, amennyi a bérszerződós szerint a bérlet tartamából még hátra van.

4. §. Az előző §. alapján történt, bejelentések, valamint az 1883 évi XX. t -c. 3 §. második bekezdésének és ezen szabályrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, a képviselőtestület a vadászati haszonbér lejáratát megelőző óv jul hó 31-ig köteles a vadászterületeket megalakítani, az árverési feltételeket megállapítani s az árverés megtartásának határidejét legfeljebb két havi batáridőn belül kitűzni. Ugyanekkor minden vadászterületre nézve külön-külön megállapítandó az árvereiósi bánatpénz is, A képviselőtestület ezen határozatai ellen irányuló netáni felebbezósek az alispán által a bérszerződés jóváhagyásakor biráltatnak el.

A képviselőtestület által kitűzött, határidő a helyi lapokban s a vármegyei hivatalos lapban oly időpontban hirdetendő meg, hogy a közhirrótétel és az árverés megtartásának napja között legalább 15 napi időköz legyen.

5 §• A vadászterületre nem árverezhet az, aki

1. a megállapitot bánompénzt készpénzben vagy óvadékkópes értékpapírban le nem tette;

2. aki vadászati kihágás miatt büntetve volt;

3. aki nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért büntetve volt, vagy ilyen bűncselekmény miatt jogerős bírói határozattal bünfenyitő eljárás alatt áll ;

4. aki jogerős bírói határozattal a fegyvertár ástól pitiitatott;

5 akitől a vadászterület ezen szabályrendelet alapján elvétetett.

Azt, aki ezen § alapján az árvetésen részt nem vehet, az árverést vezető az árverésből kizárni köteles. Az árverést vezetőnek ilyen intézkedése ellen beadott, illetve bejelentett felebbezóst, az alispán a bérszerződós jóváhagyásával egyidejűleg dönti el.

Az ezen §. tiltó rendelkezése alá eső egyén az árverésen részt vett volna, annak kizárásával uj- árverés rendelhető el. Ezen szakasz tiltó rendelkezése alá eső egyénnel netán megkötött bérszerződós pedig jóvá nem hagyható.

6 § A vadászati jogbórlő bánompénzót az árverés napjától számított 15 nap alatt köteles a vadászterület egy évi bérösszegének megfelelő összegre kiegészíteni

Ezen ös zog a község által mint óvadék kezelendő s amennyiben nem óvdókkópus értékpapírban, hanem készpénzben tétetett volna le takarókpónztárilag a jogbórlő javára gyümölcsöztetendő.

Ezen óvadék a szerződés lejártáig bent tartandó, abból a község a szerződésileg biztosított levonásokat, bírságokat rövid utón levonhatja Minden levonás után a biztosítók eredeti összegér kiegószi endő, ellenesetben jogosult a képviselőtestület a vadászterületet bérlő kárára és veszélyére másnak kiadni. Az e címen netán előálló kár erejéig a biztosíték visszatartandó.

7 §. A vadászati jogbórlő a vadászatot önmaga vagy vendégeivel vagy az általa megalakított vadásztársasággal az 1883. évi XX. t.-c. és ezen szabályrendelet korlátái között szabadon gyakorolhatja, de úgynevezett élvezeti jegyeket Üzletszerűen sem a bérlet egész tartamára, sem egyes vadászati idényre vagy egyes vadászatra nem adhat ki

A bérlő a vadászati jogot ni haszonbérbe csak a község beleegyezésével

adhatja.

8. A vadászat csak gyalog, lőfegyverrel és vizsla vagy hajtok segítségével gyakorolható

Mig a mézei termények be nem takarittattak, u n körvadászat nem tartható.

Tilos a lóháton, agárral vagy kopóval való vadászat, tilos a vadnak kocsival vagy szánnal való bekerítése és lövése.

Tilos a lesvadászat, az erdei szalonka és az átvonuló vizi szárnyasok les- j vadászatának kivételével.

Ott, ahol a fácán és az őz tenyészik, tilos a fácántyuknak és őzsutának f lelövése. Ezek lelövósének tilalma alól a vadászterület és a vadtenyésztés érdekeinek mérlegelésével meghatározott számhoz kötötten az elöljáróság felmentést adhat. ; Az elöljáróság határozata az alispánhoz felebbezhető.

9 § A vadászati jogbórlő köteles azon területeken, ahol az évi haszonbér egyezer koronát elér, legalább egy vadőrt tartani.

Köteles a vadászati jogbórlő a vadászatot a vadállomány feutartását nem veszélyeztető mérvben gyakorolni és a tenyószanyagot óvni; köteles nagy hó esetén foglyos területeken fogoly-etetőket lótesiteni, télen át a fácán, őzet s nagy hóban a foglyot saját költségén élelmezni, a kártékony madarakat és duvadat irtani