Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)
1913-02-13 / 6. szám
36 rendelet 7. 8. §§-aiba ütköző módon gyakorolná, illetve a 9. §-ban meghatározott kötelezettsége ellen vét: bírságot köteles fizetni. A bírság esetenként szabandó ki. A birság mérve a 7. és 9. §§ okba ütköző esetekben 50—300 koronáig terjed, a 8. §. négy első bekezdésébe ütköző esetben 2'i—100 koronáig terjed Azokon a területeken, ahol a 8 § ut lsó bekezdése értelmében fácántvuk és őz suta nem lőhető, az engedély nélkül lelőtt tácántyuk minden darabja után 10 korona, az engedély nélkül lelőtt suta őz minden darabja után 50 korona a birság. 12. §. A kiszabott bírságok 15 nap alatt fizetendők, amennyiben nem fizettetnének, az óvadékból vonandók le, az igy megcsorbult óvadékot a bérlő 15 nap alatt kiegészíteni tartozik, amit, ha nem tenne felszólítás dacára sem, tőle a vadászterület visszaveendő s az kárára és veszélyére nyilvános árverésen bérbe adandó. 13. §. Az a vadászati jog bérlő, aki a bérlet tartama alatt vadászati kihágás miatt jogerősen elítéltetett vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért jogerősen meg- büntettetett vagy fegyvertartástól eltiltatott, továbbá, aki a 6. §-ban megállapított kötelezettsége ellenére az óvadékot le nem teszi, illetve azt 15 nap alatt ki nem egészíti, aki a 9. §-ban megállapított kötelezettségét kétszeri bírságolás dacára sem teljesíti a vadász- terület bérlője nem maradhat: tőle a vadászterület visszaveendő s az kárára és veszélyére másnak adandó haszonbérbe 14. § A vadászati jog bérbeadásáról kötött szerződésbe, valamint az árverési feltételekbe ezen szabályrendeletnek megfelelő rendelkezések felveendők, úgyszintén az is, hogy a bérlő ezen rendelkezéseknek aláveti magát, ezekből kifolyólag netán támasztható kártérítési igényekről eleve és kötelezőleg lemond 15. § A községi elöljáróság köteles felügyelni arra, hogy a bérlő ezen szabály- rendeletben megállapított kötelezettségeknek pontosan eleget tegyen, e célból a mezőőrök igénybe vételével s más alkalmas módon figyelemmel kísérni a vadászat gyakorlásának módját s amint ezen szabályrendeletbe ütköző cselekményről értesül a vizsgálatot nyomban megtartja s a kifejlendőkhöz köpést ezen szabályrendelet értelmében intézkedik Támogatni köteles az elöljáróság a bérlőt a tekintetben, hogy a vadászterület az orvvadászoktól megovassék ; e célból a mezőőrökkel önmaga is őrizteti a vadászterületet s a mezőőrök által bejelentett orvvadászokat a bérlő tudomására hozza. \ mezőőrök által ellenőrizteti, hogy jogosulatlan tanyai lakosok ne vadásszanak, a vadat tőrrel, hurokkal össze ne fogdossák. Ha ilyen cselekménynek nyomára jut, arról a beszerzett adatok közlésével a bérlőt nyomban értesíti. 16- § Az ezen szabályrendeletben megállapított bírságok kiszabására az elöljáróság, illetve Gyula varosban a polgármester illetékes; ugyanezek illetékesek bérlő óvadéka terhére a bérlő által fel nem fogadott vadőrt alkalmazni, 'az elmulasztott vad- táplálást foganatosítani Hozott határozataik az alispánhoz felebbezhetők, kinek az első fokú határozattól eltérő határozata a Belügyminiszterhez felebbezhető A bórszerződós felbontása, illetve a vadászterület visszavétele s ujabh árverésen kiadása kérdésében a képviselőtestület határoz I. fokban, II fokban a tői vény hatósági bizottság s III. fokban a "belügyminiszter. 17. §, A vadászati haszonbér a község pénztárába fizetendő s ott letétként kezelendő. Amennyiben a befolyt haszonbér felosztása iránti igényüket az érdekelt birtokosok ugyanazon év szeptember elejéig be nem jelentenék : a befolyt haszonbér a község költségvetésébe mint bevétel felveendő s ezen összeg az illető vadászterületen levő mezei közös dülő-utak, közkutak jó karban tartására, létesítésére, a területen alkalmazott mezőőrök fizetésére fordítandó A költségvetésbe felvett s az előző bekezdés értőimében az érdekelt birtokosok javára felhasznált haszonbér összeg többé fel nem osztható. Amennyiben a vadászati haszonbér felosztása iránti igény ezen szakasz, illetve a 18. §. értelmében kellő időben és formában bejelentetett a vadászati haszonbér az érdekelt birtokosok között birtokaránylag felosztandó. 18 §. A vadászati haszonbér felosztása iránti igény bejelentésére az érdekelt birtokosok többsége is, de egyes birtokosok is jogosultak. A vadászati haszonbér felosztását akár a birtokosok többsége, akár csak egyes birtokosok kérték, a községi elöljáróság köteles hivatalból és díjtalanul kiszámítani és megállapítani azon összeget, mely a vadászati haszonbérből birtokaránylag egy katasztráliS/ hold föld birtokra esik. Az igy kiszámított felosztási kulcs közhírré teendő s a közhírré tételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez felebbezhető, melynek határozata a közigazgatási bizottsághoz intézendő felebbezóssel, ennek határozata a közigazgatási bírósághoz intézett panasszal támadható meg. A felosztási kulcs jogerőre emelkedvén, erről az rdekelt birtokosokat az elöljáróság közhírré tétel utján értesíti s a tényleges felosztást az érdekelt birtokos kérelmére a tulajdonjognak telekkönyvi kivonattal történt igazolása s a kataszteri bírtokiv betekintése alapjain foganatosítja. ,Aki a jogerősen megállapított osztalékát egy óv alatt fel nem vette ez iránti igényének érvényesítéséről lemondottnak tekintendő s az a 17. §-nak megfelelően használandó fel. Aki a vadászati haszonbérből kijáró osztalékát felvette, a mezei közös dülő-utak, közkutak fenntartása és létesítése valamint a közös őrzésből iolyó költségek birtokára eső részével a megfelelő pótadóval megterhelendő. 19 §. A letótileg kezelt vadászati haszonbér lotéti kamatjövedelme felosztás tárgyát nem képezheti. Ezen kamatjövedelem a következő óv községi háztartási költségvetésébe bevételként felveendő s az a 17 §. értelmében használandó fel 20. § Az 1913. óv folyamán kötött vadászati haszonbér-szerződések az alispáni jóváhagyás alkalmával ezen szabályrendelettel lehetőleg összhangba hozandók a haszon- bérlet tartama tekintetében is Nyomatott Gyulán, Dobay János könyvnyomdájában, 1913.
