Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)
1913-02-13 / 6. szám
— 34 — Feltűnő, hogy Pusztaföldváron egyáltalán nincs ..nagy birtok, Gyotnán, Békésszent- andráson parcellázás következtében fogyott a nagybirtok, Öcsödön tulajdonjogilag ugyan nem fogyott, de gazdaságilag tényleg fogyott, amennyiben a nagybirtokosok jó része kisebb parcellákba osztva kis gazdáknak adatott bérbe, ügy látszik ebből, hogy kizárólag mező- gazdasággal foglalkozó községeinkben a házilag vagy nagy bérlet utján kezelt nagybirtokok fogyásával kapcsolatos munka alkalom fogyatkozás nem csak a kivándorlási statisztika alakulása, hanem a népesség szaporodása tekintetében is kedvezőtlen hatású. A statisztikai hivatal összeállítása szerint vármegyénkben kevesebb a nő mint a férfi, amennyiben 1000 férfire csak 990 nő esik. Vallás szerint a lakosság megoszlása a következő: ágostai evangélikus van 105.724, református 87 589, róm. kath. 75.738, görög keleti 8.734, izraelita 7 444, unitárius 893, egyéb vallásu 1.193: Magyar anyanyelvű 219 261, tót 66.770, német 5.048, oláh 6 215, szerb és horvát 84, vagyis magyar anyanyelvű 73'4%, kerek egy százalékkal több mint 10 évvel ezelőtt, tót anyanyelvű 22'4%, 7°/0-al kevesebb mint 10 évvel ezelőtt volt, oláh anyanyelvű 2 10/0, német anyanyelvű 2% A vármegye 298.710 lakójából írni olvasni tud 205.677, hat éven alóli 47 324, tehát a hat éven felüli lakosságból csak 45.709-en nem tudnak irni és olvasni, ebben a számban azonban benne foglaltatnak azon iskolába járók is, akik a népszámlálás időszakában még nem tanulhatták meg az írást olvasást Az irni olvasni tudók a lakosság 81‘8%-át teszik, mig az 1900. évi népszámláláskor csak 78’3°/0 volt az irni olvasni tudók száma. Végül a népszámlálás eredményéből azt az örvendetes haladást állapíthatjuk meg, hogy a magyarul beszélni tudók száma az utolsó tiz évben 89 6%-ról felemelkedett 92-4"/0-ra. A nem magyar anyanyelyüek közül ma 71 '40/0 tud magyarul beszélni; ez az arányszám ezelőtt 10 évvel csak 62-3"/o volt. Gyulán, 1913. évi február hó 10-én. Ambrus Sándor, alispán. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A földművelésügyi miniszter ur a községi vadászati jog értékesebbé tólele érdekében szabályrendelet készítését rendelte el. Ezen szabályrendelet alapján készült szabályrendelet tervezetet az alábbiakban ismertetem. Gyulán, 1913. évi február hó 7. Ambrus, alispán. Szabályrendelet a községi vadászati jog bérbeadásáról s a befolyt vadászati haszonbér mikénti felhasználásáról. 1 1. §. Az 1883. évi XX. t.-c. 3- §-a értelmében a határbeli birtokosok és a község által bórbeadandó vadászati jog rendszerint nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek adandó bérbe. Kivételes esetekben meg van engedve a nyilvános árverés mellőzésével ajánlás utján való bérbeadás is, amennyiben ezt a község képviselőtestülete a vadtenyésztés és óvás érdekei szempontjából és pénzügyileg is előnyösnek látja. Akár nyilvános árverésen, akár ajánlati utón adatott bérbe a vadászterület, a kölcsönös jogokat és kötelességeket tételesen megállapító szerződés kötendő, mely a képviselőtestület által történt elfogadás után az alispán jóváhagyása alá terjesztendő. Ha a bérbeadás ajánlati utón történt a szerződés érvényéhez a törvényhatóság jóváhagyása is szükséges: ha azonban az alispán, illetve másodfokon a belügyminiszter a jóváhagyást vadászati szempontból megtagadta: a törvényhatósági jóváhagyás is megtagadandó. A szerződést az alispán csak akkor hagyhatja jóvá, ha abban ezen szabályrendelet rendelkezései betartattak. 2 §. A bérleti idő tartama legalább 6 óv, legfeljebb 10 óv Ezen idő keretén belül az árverési feltételekkel egyidejűleg a képviselőtestület állapítja meg vadászterületenként külön a bérleti idő tartamát, azon elv alapján, hogy a vaddusabb s vadóvási kötelezettsó- geKkel járó terület bérlet tartama 10 év. A bérleti idő kezdete minden esetben február 1. napja és vége január 31. napja. 3 §. A vadászati bérszerződósek lejáratát megelőző óv május havában köteles a községi elöljáróság szokott módon való közhírré tótel utján felhívni azon birtokosokat, akik birtokaikon a vadászati jogot az 1883. évi XX. t-c. 3. pontja alapján csupán egyesülés utján tarthatják fent, hogy 15 nap alatt egyesülésüket s ezen alapon birtokaikon a vadászati jog gyakorlásának fentartását jelentsék be. Az ilyen egyesülések utján lenntartott önálló vadászterületek, amennyiben a bérbeadóit határrószben feküsznek a vadászati jog árverési teltételeibe valamint a bórszerződósbe mint a bérlet tárgyát nem képező területek felveendők. Úgyszintén felveendők az 1883. évi XX. t.-c. 2 §• 2 pont alapján bérlet tárgyát nem képező önálló vadászterületek is. Azon birtokos, aki a fentebbi bejelentést elmulasztja, igényét később is érvényesítheti ugyan, de amennyiben az igény érvényesítése a vadászterület bérbeadása utáni időre esik, a vadászati jog bérlő a haszonbér kerület aránylagos lejebb szállításával kártalanítható-.
