Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)

1913-01-16 / 2. szám

13 §. A vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak.

Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, ameny- nyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok, mellyel a vámmentessógi igény beigazoltatikj

IV. §. A vámdijtótelek minden kártérítés nélkül leszállíthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges.

Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik.

VI. § Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetósnek (mely azonban esetenként 10 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. *

VII. § Jelen engedélyokirattal megállapított vámszabályzat a vámszedós helyén hatóságilag hitelesített példányban láthatóan és olvasható alakban kifüggesztendő (1890. ,1. t-c. 144. § a.)

VIII. §. Az 1890. évi I. t.-cikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. — Budapest, 1912. szeptember hó 27-én. — Beöthy s. k. (P. H)

A hivatalos másolat hiteléül.

Páy, várm. közig, kiadó.

III.

/

Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek.

23402—19 2. ikt szám. Ezt a miniszteri rendeletet valamennyi I. fokú iparhatósággal és a községi elöljárósággal tudomásvótel végett közlöm — Gyula, 1913 évi január hó 3-án. — Ambrus Sándor, alispán.

95029/IV--1912. K. M. számú körrendelet.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1912. évi 95029. számú rendelete a bort, sört és egyéb szeszes italt tartalmazó zárt p JackoK mennyiség tartalmának kötelező megjelölése tárgyában 1911 évi december hó 23-án 91912. szám alatt kiadott rendelet módosítása iránt. A bornak zárt palackokban való forgalomba hozatalára országszerte használt és külső méretekben, valamint összbenyomásban egyező üvegpalackok nagyrósze — amint ez különösen a régibb palackbor kósdetekre vonatkozólag megállapítást nyert, oly jelentékeny eltéréseket mutat befogadó képesség tekintetében, a melyek lehetőségének fennforgása mellett az 1907. évi V. t.-c. 29 §-a, illetve az 1893. évi XXXIV. t.-c 2. §-a alapján Horvát- Szlavon és Dalmatországok bánjával egyetértőleg múlt évi december hó 23-án 91912. szám alatt kiadott rendeletem 5-ik §-ában a töltött boros palackokra nézve megállapított hibahatár elégtelennek bizonyult Ennélfogva a fentebb idézett rendelet 5. §-a első pontjának azt a rendelkezését, melynek értelmében az 1893. évi XXXIV. t-c. 5. §~a alapján büntetés kiszabásának nincsen helye, ha a zárt palackban eladott bor tényleges mennyisége és a palackon jelzett mennyiség között az eltérés 4 százaléknál nem nagyobb, Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával egyetértőleg oda módosítom, hogy a palackborokra nézve meg- állaoitott ez a hibahatár a palackon jelzett mennyiség nyolc százalékáig terjedhet. A fent idézett rendelet egyébb határozmányai változatlanul maradnak.

Jelen rendelet 1913 évi január hó 1-ón lép hatályba. — Budapest 1912. évi december hó 27-ón. — Olvashatlan aláírás.

Főszolgabírók. Gyula r. t. város polgármestere és Községi elöljáróságok.

22308—1912. ikt. szám. — Artézi kntak engedélyezése — Az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal átiratát tudomásvótel és közhirrététel céljából közlöm — Gyulán, 1912. évi december hó 30. — Ambrus Sándori, alispán.

Hogy az Alföldön óvről-évre szaporodó ártézi kutak fúrása és ezen kutak vizének felhasználása nélkül leendő elfolyatása által a közvagyont képező kitűnő ivóvíz ne pocsó- koltassók és a közérdek ez által ne kárositassék, utóbbi időben felsőbb rendelet folytán szakértői javaslatainkoan a felesleges viz előállításának, illetve bevezetésének engedélyét megtagadandónak vesszük fel s ártézi kutakkal csupán tényleges szükségletek kiegószitósót, kielégítését s evvel együtt felesleges viz elvezetésének eltiltását javasoljuk.

Miután az érdekelt felek az ártézi kutak vizének a tényleges szükséglet határáig leendő korlátozásától rendszerint idegenkednek, a kút teljes elzárása vagy a felesleges víznek a tényleges szükségletet kielégítő medencében leendő raktározása iránt előítélettel viseltetnek; ennélfogva célszerűnek látjuk, ha Alispán ur ártézi kút tk engedélyezéséért folyamodókat még az engedélyezési eljárás megindítása előtt figyelmezteti a fentirt korlá- 11 -