Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-19 / 7. szám
- 32 — a) diptheria 200 megbetegedés, 40 halálozás, (20%) b) vörheny 362 „ 72 „ (19%) c) kanyaró 1188 „ 48 ,, (4%) d) hasi hagymáz 28 „ 6 „ (21%) e) gyermekágyi láz 1 1 (100%) f) szamárköhögés 21 „ — „ — g) bárányhimlő 1 „ — „ Összeg: 1801 megbetegedés, 167 halázás (9%) Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek kétharmadát tette ki. Lefolyásában szelídnek mutatkozott, amit igazol a halálozási százalék alacsony volta (4 százalék). Bár e baj a vármegye községeinek több, mint felében felütötte fejét, tömegesen mégis csak Békés, Békéssámson, Füzesgyarmat, Körösladány, Szarvas, Tótkomlós és Vésztő községekben lépett fel. Tetemesen csökkent a dipthériások és hasihagymázosok száma, mig a vörhenyeseké elég emelkedést mutatott. A heveny fertőző bajok többi kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. Tovaterjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették és azokat kellően ellenőrizték. Gyógyszérummal beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 105 djpthériás egyént, ekik közül meggyógyult 97, meghalt 8, vagyis 7 százalék. A beoltottak a megbetegedetteknek 52 százalékát adták. A vármegyei közkórház ágyainak száma az njabb berendezések folytán 1056 ra emelkedett, ebből azonban 106 ágyat az osztályokon szolgálatot teljesítő ápoló személyzet vesz igénybe és igy szorosan a betegek részére 950 ágy áll rendelkezésre. Agyaink számának szaporulatát csak az év második felében vehettük igénybe s igy az elért forgalom nem mutathat tiszta képet a kórház igénybe vételének mérvére nézve, bár az előző évhez képest jelentékenyen több volt úgy a felvételeink, mint az ápolási napjaink száma. Az ápoltak száma 6464 volt. Az ápolási uapok száma 289066-ra emelkedett az 1911. évben. Ha ezen számot 289066-ot elosztjuk az ápoltak számával 6464-el, kitűnik, hogy egy betegre átlag 44.72 nap esik, de ezen számban az egész éven át ápolt elmebetegek is ben foglaltatnak. Hogy tiszfább képet kapjunk, külön kell választanunk, az elmegyógyitó osztály betegeit a többi osztályokon ápolt betegektől s akkor'rflegálíapitható. hogy az elmebajosok osztályán 604 beteget ápoltunk 160998 ápolási napon s igy ezen osztályon átlag 266 55 nap esik egy betegre. A kórház többi osztályain pedig összesen 5860 beteget ápltunk 128068 ápolási napon, itt tehát átlag csak 21.85 ápolási nap jutott egy betegre, ami kedvező arányszámnak mondható. A betegek élelmezése 232,878 K 65 fillér kiadást okozott. Ha ezen számot 232,878 K 63 fillért elosztjuk az ápolási napok számával, 289066-al, megtudjuk, hogy egy beteg élelmezése átlag 80 5 fillérbe kerül naponta. (Ebben az összes 1 II. III. betegek és az összes I. II. és Ill-ad oszt. élelmezést élvező alkalmazottak élelmezési kiadásai is benfoglaltatnak.) Gyógyszerekre, műszerekre, kötszerekre 51770 K 09 fillért költöttünk a múlt esztendőben, mely összeg tetemes emelkedést mutat az előző évhez képest. Az emelkedést részint a sebészeti osztály müszertárának jelentékeny mérvű kiegészítése, részint a szembeteg osztály eszköz-szükségleteinek mellőzhetetlen kipótolása okozta. Ha e tétel összes kiadását 51770 K 09 fillért elosztjuk az ápolási napok számával, kitűnik, hogy egy ápolási napra átlagban 1 7 K 91 fillér esik. Az átlagos beteglétszám az elmeosztályon 441, a többi osztályon együttvéve 351 volt. A kórház beteglétszáma legkisebb volt január elsején 671, (288 kórházi, 383 elmebeteg) legnagyobb volt december 13-án 905 (445 kórházi, 460 elmebeteg. Legkevesebb ápolási nap volt februárban 21381, (10312 kórházi, 11069 elmebeteg) legtöbb volt decemberben 27070 (12834 kórházi, 14236 elmebeteg.) Az ápolási napokból 830 volt első osztályú, 12541 volt másodosztályú, 274425 volt harmadosztályú és 1270 volt ingyenes ágyonfekvő. A fizető betegek után összesen 618437 K 76 fillér ápolási dij illeti meg a kórházi pinztárt. És pedig az I. oszt. betegek után 8300 K, a II. osztályuakért 55874 K, a III. osztályúak után 554189 K 02 fillér és végül a féldijasokért 74 korona 74 fillér. A kórházi osztályokon (t. i. az elmebetegeken kívül) ápolt betegek közül gyógyult 3129, javult 1729, gyógyulatlanul távozott 375, meghalt 239, ápolás alatt maradt év végén 388. Az elmebajosok közül gyógyult 27, javult 40, gyógyulatlanul lön elbocsájtva 16, meghalt 63, ápolás alatt visszamaradt a következő évre 458. A kórházi osztályokon összesen 46 férfi és 35 nőbeteget ápoltunk három hónapon túl, összesen tehát 81-et. A felvételek száma 747-tel, az ápolási napok száma pedig 35855-el volt több, mint 1910-ben A műtétek száma a sebészeti osztályon 1603 volt, 156-tal több, mint az előző évben. Az uj szembeteg osztályon pedig—a megnyitás utáni 2 hónap alatt — 36 műtétet hajtottak végre.
