Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-01 / 5. szám
- 19 122397—1911. III. 1. m. kir. F. M. körrendelet. Valamennyi vármegye alispánjának. Balogh Imre nagyszalontai hentes-iparos azon kérelmével fordult hozzám, hogy szabadalmazott sertósperzselő-készülókének előnyeire és használhatóságára az érdekelt körök figyelmét hívnám fel. Az e részben meghallgatott országos állategészségügyi tanács közvetlen megfigyelés és tapasztalat alapján azon szakvéleményt nyilvánította, hogy ezen készülék segélyével jóval rövidebb idő alatt és jelentékenyen kevesebb tüzelőanyag felhasználásával történhetik a sertések perzselóse, mint a mennyi idő és tüzelőanyag a szabadban való perzseléshez szükségeltetik s erre való tekintettel, továbbá mert üzembe helyezéséhez külön zárt helyiség felépítésére szükség nincs, a mennyiben ezen perzselő a vágóhidak szúró helyiségeiben vagy a vágóhíd udvarán is megfelelő elhelyezést nyerhet, ezen készüléket kisebb üzemek céljaira igen alkalmas és gazdaságos berendezésnek véli. Ezen gyakorlatilag jól bevált, kevés költséget igénylő és könnyen kezelhető készüléket ennélfogya a cim figyelmébe ajánlom, annak megjegyzésével, hogy annak ára jelenleg darabonként 500 korona. Felhívom cimet, hogy a fentieket a községeknek is hozza tudomására. — Budapest, 19í 1 - december 7. — A miniszter rendeletéből : C s a b a y s. k., miniszteri tanácsos. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. 1024—1912. ikt. sz. - Apaállatok beszerzése. M. kir. földm velósügyi miniszter ur alábbi rendeletét tudomás és a gazaközönsóg körében minél kiterjedtebb módon való köz- hirrótótel végett közlöm. — Gyula, 1912 évi január 18. Ambrus Sándor, alispán 131688—1911/IV— 1. F. M. számú körrendelet. Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak. Ifelhivom a vármegye közönségét, miszerint az érdekelteket azonnal utasítsa, h.-gy amennyiben a köztenyésztésben mutatkozó bika és kan szükségletüket állami közvetítéssel, kárbiztositás, esetleg részletfizetés és méltánylást érdemlő esetekben bizonyos százalék árengedmény elnyerése mellett óhajtanák födözni, ily irányú kérelmükkel forduljanak mielőbb az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőségekhez Egyidejűleg értesítem a vármegye közönségét, hogy adománykép apaállatokat nem engedélyezek, hasonlóan nem vagyok hajlandó az állami közvetítéssel elhelyezett apaállatok vételára fejében elvállalt fizetési kötelezettségeket sem egészben, sem részben elengedni, sem pedig a fizetési határidő meghosszabbítását engedélyezni, miért is ily értelmű kérvények felterjesztése a jövőben mellőzendő. — Budapest, 1912. január 12. A miniszter helyett: B a r t ó k y s. k. államtitkár III. / Általános jellegű, ele további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók ! 1019—1912. ikt szám. — Sóval pácolt lms mikor tekintendő húskészítménynek. — A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák alábbi rendeletét másolatban tudomás és az összes husvizsgálókkal leendő közlés végett kiadom. — Gyula, 1912. évi január hó 19-én — Ambrus Sándor alispán 121380—III. 1—911. F. M. számú körrendelet. (Másolat.) Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. Egy felmerül esetből kifolyólag hozzám intézett azon kórdósro nézve, hogy sóval pácolt hús mikor tekintendő húskészítménynek, az országos állategészségügyi tanács véleményének meghallgatása után a husvizsgálók megfelelő utasítása végett a következőkről értesítem a törvényhatóságot. Nagy általánosságban kétféle eljárás szerint szokás a húst pácolni. Az egyik az úgynevezett gyors pácolási eljárás, mely abban áll, hogy a húsba konyhasóból salétromsavból és esetleg bórsavból készített óidat fecskcndeztetik be, az ily módon kezelt hús felülete pedig konyhasóval jól bedörzsöltetik. Ezután a hús kövekkel megrakott deszkalappal befödendő hordókba vagy kádakba helyeztetik, majd annyi sós pác öntetik reá, hogy az a búst ellepje. A másik eljárásnál, amely lassú pácolási eljárásnak is neveztetik, a hús felülete csupán konyhasóval dörzsöltetik be és azután a hordókba rakott hús rétegenként újból besózatik. Ebben az esetben is képződik idővel ló a hordókban, ez azonban csaknem kizárólag a húsból származik, illetőleg a só által a húsból kivont vízből áll Az előbbi módszer szerint pácolt hús, hacsak még külön füstölés utján nem konzerválják, nem tartható el hosszabb ideig és inkább csak gyors fogyasztásra való, mig az utóbb ismertetett módon konzervált hús, mert viz tartalma nagyoD kevés, hosszabb eltartásra is alkalmas. Ami a pácolás időtartamát illeti, az a pácolási módoknál is változatosabb és első sorban a pácoló lé erősségétől vagyis só tartamától, a pácolás céljaira szolgáló helyiség hőmérsékletétől és az egyes husdarabok vastagságától függ, de lényegesen befolyásolja a pácolás időtartamát az is, hogy az állatot, amelynek húsát pácolják, milyen takarmányon tartották, hogy vajon az állatot levágás előtt kellően pihentették és kopial- tatták-e, továbbá, hogy az állat elvérzése kifogástalan volt-e s végül, hogy a pácolandó húsból milyen húsárut szándékoznak előállítani. A pácolás időtartama általánosságban 1—14 nap között változik, bizonyos húskészítmények előállítására szolgáló húst azonban
