Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)
1912-09-30 / 41. szám
- 231 — Elóg magas volt a lefolyt időszakban a tüzesetek száma, 81. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva azonban ez is kedvezőbb. Lakóházak, gazdasági épületek és eszközök, szalmakazlak, takarmáuyfélék, asztagba rakott gabona és lábon álló termés lettek a láug martalékává. Mindazonáltal szükségesnek tartom az elmúlt időszak alatt előfordult tüzesetek közül — mint nagyobb arányút - az alábbiakat kiemelni: Szeghalmon Makai Antal gőzmalma, Orosházán Cserven János szél- és villany motormalma,, (kár 7ÜOOO koroua), Oyornáu Kató Gábor és Társai gőzmalma és Orosházán Gémes Ferenc és Társa gőzmalma, (kár 480000 korona,) végül lioisuer Emáuuel gyulai lakos gyufagyára égett le. Legtöbb esetben gondatlanság, néhány esetben villámcsapás és egyeseiben" "mézdonybol Kiszállott szikra okozta a tüzet. A kár biztosítás utján legtöbb esetben megtérül. Öngyilkosság 35 esetben, öngyilkossági kísérlet pedig 1 esetben fordult elő. Baleset összesen 55 esetben történt, ezek közül 20 halállal végződött. Ezek mindegyike bírói vizsgálat tárgyává tétetett. Ez utóbbi adatok még mindig elég nagy számuak, azonban a múlt évihez viszonyítva (59 eset 22 halállal végződött) még mindig kielégítőnek mondható. Legtöbb esetben az erre az időszakra eső nagy munkaidő (aratás, cséplés) és ezzel járó gondatlanság volt a baleset okozója. III. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság: A nyár elején nagy reményre jogosító kalászosok a sok esőzés miatt megdőltek, minek folytán a szem termés nemcsak minőségileg szenvedett, de mennyiségileg is alatta maradt a várakozásnak. A kapás növények kitünően fejlődtek, úgy hogy répából, dohányból igen nagy termésre van kilátás, a kukorica is nagy termést igér, b.ir a moly sok kárt tett benne, a folyton tartó esőzés azonban az összes mezőgazdasági termények letakarását nemcsak hátráltatja, hauem azokban igen nagy károkat is okoz. B) Ipar és kereskedelem: A múlt évben lendületet vett építőipar a hitel megdrágulása és megszorítása miatt ismét pang, ettől eltekintve ipírunk és kereskedelmünk a normális keretben mozog. C) Munkásügy: Úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásaink helyzete kielégítő, munkaalkalom volt elegendő, ehhez képest a munkáskereslet és a munkabér is a munkásokra kedvezően alakult, úgy hogy a mezőgazdaságban még e hó folyamán is 4 — 6 koronás napszámot fizettek. Az aratás alatt 4 esetben fordultak elő munkamegtagadások, a szerződésszegő munkások ellen büntető Ítélet hozatott, végrehajtásuk azonban fölfüggesztetett, mert a munkások Ítélet kihirdetés után munkába állottak. Cséplőmunitások egy esetben tagadtak meg a munkát, de ezek azt büntető Ítélet után sem vették fel, inkább elszenvedték a reájuk kimért elzárás büntetést. Ezen esetektől, valamint az itt-ott előforduló kisebb jelentőségű súrlódásoktól eltekintve úgy a mezőgazdasagi, mint az ipari munka zavartalanul folyt. D) Állategészségügy és állattenyésztés: A vármegye állategészségügyi állapotát a folyó évi május, junius, július es augusztus havában általában kedvezőnek nem minősíthetem, mivel a jelzett 4 hónap alatt a ragadós allati betegségek a szokottnál tömegesebb számban mutatkoztak, jóllehet, fellépésük és lefolyásuk jellege nagyobbrészt szórványos volt. Járványos elterjedést csupán a sertésorbáuc nyert és pedig Csorvás, Füzesgyarmat és Szeghalom községekben. A ragadós állati betegségek sűrűbb számú jelentkezése folytán az allatforgalom úgy a belföldön, mint exportot illetőleg, ha nem is érzékeny, de elég leuyeges korlátozást szenvedett, nemkülönben a betegségek által okozott elhullási ves/.teseg is számottevő volt. Nevezetesen az említett idő alatt a nagyobb hasznos házi állatok közül 84 darab, a kisebbek közül pedig 993 darab hullott el. Az elhullás zömét a nagyobb hasznos házi állatok között a lépfene okozta és pedig 57 esetben. Különösen aggasztó mérvben jelentkezett a betegség a Gyula városhoz tartozó föve- nyesi legelőn, ahol a 463 darabot kitevő gulyában alig egy hét leforgása alatt 21 darab szarvas- marha hullott el lépfenébeu. Nehogy e veszedelmes betegség a gulyát megtizedelje, az 1888. évi VII. t.-c. 2. §-ában gyökeredző hatáskörömnél fogva a gulya lépfene ellem gyógyító szérumozását és ezt következőleg védőojtását elrendeltem. Az ojtások kedvező hatása nem is maradt el, mert sikerült velük a betegséget elfojtani és a további elhullásokat nyombau megszüntetni. A fellépett és megszűnt ragadós állati betegségek statisztikáját a következőkben tüntetem fel: F E L L É P E T T: Veszettség 5 községben, összesen 5 udvarban Lépfene 17 » « 26 » Sertésvész 15 » » 18 » Sertésorbáuc 9 » » 98 » Rühkór 3 » » 4 » Takonykór 4 » » 6 » Ivarszervi hólyagos kiütés 2 » » 2 »
