Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)

1912-08-15 / 33. szám

- 182 vonatkoztak, a földmivelésügyi miniszter úrral egyetórtőleg hatályon kívül helyezvén, akként rendelkeztem, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások — tekintet nélkül arra, hogy a géptulajdonos gépével a saját gazdaságában avagy mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet-e munkát — az 1907. évi XIX. t-cikkben előirt betegségek és baleset esetére való biztosítási kötelezetlség alá nem vonhatók. Kivételt egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) képez, aki minden esetben az 1907. évi XIX. t.-c. szerinti biztosítás alá esik. A gazdasági góptulajdonosok alkalmazottjainak betegség esetére való biztosítási kötelezettsége abban az cselben, ha a gép tulajdonosa nem a saját gazdaságában. hanem mint vállalkozó, másnak gazdaságában végeztet gépével munkát, az 1907. évi XIX. t.c. 1. § ának 1. vagy 2. pontjában foglalt rendelkezésekre alapítható, feltéve az első esetben azt, hogy az említett góptulajdonosok most érintett tevékenysége az iparszerüsóg fogalma alá esik, illetőleg az ily góptulajdonosok iparigazolvány váltására kötelezettek, a második esetben pedig, hogy e góptulajdonosok foglalkozása az 1907. évi XIX t c. 1. §-ának

2. pontja alá vonhatók. A gazdasági géptulajdonos azon foglalkozása azonban, hogy nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát, az iparszerüsóg fogalma alá nem esik s illetőleg az ily géptulajdonos iparigazolvány váltására nem kötelezett, de az idézett iörvónyszakasz 2. pontja alá sem vonható, miután az e pont alatt zűrjeiben felsorolt példák mind olyanok, hogy az azokban megjelölt foglalkozásoknál az alkalmazottak jogait nem külön törvény, mint a gazdasági munkásoknál, hanem csak általános magánjogi szabályok védik. Ezeknél fogva tehát azon gazdasági góptulajdonos alkalmazottai sem esnek az 1907. évi XIX. törvénycikkben előirt betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá, a ki nem saját, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát. — Budapest, 1912. junius hó 24 ón, — Beöthy s. k.

IV.

Tájé k o z í a t ó.

1348—1912 ikt. sz. — Az ordőöri és vadőri szakvizsgák folyó évi október hó 14-én és az erre vonatkozó napokon Budapesten Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett, Szombathelyen, a vármegye székházéban délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni.

Akik az erdőőri, vagy őri vizsgát letenni óhajtják az erre vonatkozó engedélyért, a szükséges kellékek bírását igazoló bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat folyó évi szeptember hó 30-ig ahhoz a kir. erdőfclügyelősóghez nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát tenni kivannak. — Gyula, 1911 évi augusztus 3. - A m b r u s Sándor, alispán.

V.

Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvények.

12537 — 1912. ikt. sz Békésvármegye alispánjától

Pályázati hirdetmény.

A békésvármegye közművelődési pénzalap felhasználásáról alkotott szabályrendelet értelmében évenként jutalmak osztatnak ki bárom néptanító és két kisdedóvónő között a következő módozatok mePett:

A magyar nyelvet sikeresen tanító és a hazaszeretet felküldésében, a hazához való ragaszkodás ápolásában sikereket felmutatni tudó néptanítók és kisdedóvók számára állandóan állandó ötjuíalomdij állapiltatik meg: egy 309 koronából s kettő 200—200 koronából a néptanítók számára, kettő 100—100 koronából álló kisdedóvók számára. Ezen dijak évenként kiosztásaié kerülnek amennyiben az alábbi feltételek szerint érdemes tanító, illetve kisdedévé a pályázók, illetve ajánlatba hozottak között, nem találtatnék, az illető julalomdij, esetleg dijak azon évben nem adatnak ki, hanem az alaptőkéhez csatolandók.

Úgy a 300, mint a 200 koronás jutalomdij a vármegye területén működő bármely néptanítónak kiadható, ki az alábbi szakaszokban meghatározott módon igazolja, hogy növendékeit az egész tanéven át kizárólag magyar nyelven tanította s olyan eredménnyel, hogy azok a tantárgyak mindegyikéből teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni anélkül, hogy a magyar nyelvű tanitás az általános taneredmónyt csökkentette volna. A magyar haza szeretőiének és a magyar hazához való ragaszkodás felköltósónek eszközei: