Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)
1912-08-08 / 32. szám
175 16 § Ha az alkalmazottat betegségből kifolyólag mással szemben kártérítési követelés illeti, ez a követelés a nyújtót segélyek erejéig a segélyt nyújtó vizi társulatra (őbölzetre) illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatalra száll át 17. §. A betegség esetén segélyezésre jogosultaknak és a nyújtott segélyeknek nyilvántartását a vizi társulatok (öbölzetek) illetőleg munkáltató (munkát vezető; hivatalok vezetik Ha valamely alkalmazott megbetegszik, részére az orvoshoz és gyógyszertárhoz a szükséges igazolványt a vizi társulat (óbölzet) illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivatal erre felhatalmazott közege késedelem nélkül kiállítani köteles. Ha a segélyezés mértékére nézve vitás kérdés állana elő, az alkalmazottnak, valamint az illetékes hatóságnak kívánságára köteles a vizi társulat (öbölzet) illetőleg munkáltató (munkát vezető) hivalal a pénztári naplókivonatnak, a fizetési kimutatásnak vagy bérlajstromnak az illető alkalmazottra vonatkozó kivonatát késedelem nélkül kiszolgáltatni. 18. § Az előző szakaszo bán megállapított segélyezések kötelezettségéből folyólag egyfelől a vizitársulatok (öbölzetek) illetőleg a munkáltató (munkát vezető) hivatalok, másfelől az alkalmazottak között felmerülő vitás kérdések elbírálása az 1907 XLV. t. c. 62. §-ában megjelölt hatóságok körébe tartozik. Ugyané hatóságok elé tartozik azoknak a vitás kérdéseknek elbírálása is, amelyek a betegség esetén történt segélynyújtásból folyólag egyfelől a munkát vezető hivatalok, másfelől a munkáltató egyesek vagy érdekeltségek között felmerülnek II Fejezet. Baleset esetére való biztosítás. I. Biztosítási kötelezettség. 19. §. Az 1907 XIX. t.-c. 3. §-ában fölsorolt alkalmazottak közül azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen kisegitőképon vagy átmenetileg: 1. Vizi társulatoknál (öbölzoteknél) a rend 's kezelésnél vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett épiikezések körébe nem tartozó vizi munkálatoknál, földkiemelési, földmozgósitási, kotrási, r<’zse, kőhányás és egyéb ily munkálatok, 2. a m. kir földmivelésügyi tárca keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vízi munkálatoknál (földkiemelési, földmozgósitási, kotrási, rőzse, kőhányási és egyéb ily munkálatok) ideértve a m. kir. földmivelósügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből egyesek vagy érdekeltségek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkalmazva, baleset cselére való biztosítás tekintetében nem esnek az 1907. XIX, t-c rendelkezései alá, hanem a vizi társulatok (öbölzetek) illetőleg a munkáltató (munkát vezető) hivatalok kötelesek ezen alkalmazottakat nemre, korra és a bér vagy fizetés i agyságára való tekintet nélkül az oisz. gazd munkás és cselodsegélyző pénztárnál az üzem érdekében végzett szolgálat teljesítése közben felmerülhető baleset esetére biztosítani Azokban az esetekben, a mikor a munkálatot egyesek vagy érdekeltségek költségén végzik, a baleset esetére való biztosításról a munkát vezető hivatalnak kell ugyan gondoskodrra, de a biztosítás az illető egyesek vagy érdekeltségek terhére történik. Ha ez utóbbi eselekben a baleset esetére való biztosítás kötelezettségéből folyólag egyfelől a munkát vezető hivatal, másfelől a munkáltató egyesek vagy érdekeltségek közölt viták merülnének fel, ezeknek elb ráiása az 19t)7, XLV t.-c 62. §-ában megjelölt hatóságok elé tartozik 20 §. A 19 §-ban megállapított biztosítási kötelezettség alól kivétetnek a vizsgázóit gépészek (képesített gépkezelők), akik minden esetben az 1907. XIX t.-c szerint biztositandók. Kivétetnek továbbá azok az alkalmazottak, akiknek az érvényben levő szabályzatok szerint hozzátartozóikra is kitérjedőleg oly nyugdíjigény van biztosítva, amely a biztosítás alapján igényelhető baleseti segélynek megfelel. Ha az az alkalmazott, akinek részére az érvényben lévő szabályzatok szerint van ugyan nyugdíjigény biztosítva, de a szolgálatkóptelensóg esetén neki járható nyugdíj a szolgálati évek bizonyos számán belül kisebb, annál a járadéknál, a melyet baleset esetére való biztosításával az orsz. gazd munkás és cselédsegélypénztártól nyerhet, akkor az illető alkalmazott annak az időnek bekövetkezésüg a m kor szolgálati éveinek számánál fogva a neki járó nyugdíj már eléri az orsz gazd. munkás és cselédsegélypénztár által baleset esetén nyújtható maximális járadékot, baleset esetére a jelen rendelet szerint szintén biztosítandó. 2. Bejelentési és fizetési kötelezettség. 21 § Felhatalmaztatik az orsz gazd munkás és cselédsegélypénztár közp igazgatósága arra, hogy a vizi társulatokkal (öbölzetekkel) úgyszintén a m. kir földmivelósügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalokkal a jelen rendelet 19. §-n értelmében reájuk háruló biztosítási kötelezettség teljesítése céljából kül,ön biztosítási szerződéseket köthessen, csupán a végzendő munkálatok pontos körülírása alapján, anélkül, hogy a biztosítottak egyénenként és nóvszerint megjelöltetnének. Az ilyen u. n átalánybiztositási szerződés megköiéso cellából azon munkálatra vonatkozólag, a mely mellett foglalkoztatott alkalmazottaikat egyónonkónti és névszerinti megjelölésük nélkül óhajtják biztosítani, kötelesek a vizi társulatok (öbölzetek), úgyszintén a m. kir. földmivelósügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalok közvetlenül az orsz. gazd. munkás és cselódsególyzőpénztár közp igazgatóságához az általa ki váut összes adatokat beszolgáltatni, valamint az általa közlendő biztosítási dij összegét befizetni
