Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)

1912-08-08 / 32. szám

- 173 1 a vizi társulatoknál (öbölzetnél) a rendes kezelésnél, vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizi munkála­toknál (földkiemelési, földmozgósitási, töltésépítési, kotrási, rőzse, kőhányási és egyéb ily munkálatok), 2. a m. kir. földmivelésügyi tárca keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizi munkálatoknál (földkiemelési, földmozgósitási, töltésépítési, kotrási, rőzse, kőhányási és egyéb ily munkálatok) ideértve a m. kir. föld- mivelósügyi ministerium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből, egyesek vagy érdekeltségek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkal­mazva, nem esnek az 1907. XIX. t.-c.-ben betegségek esetére előirt biztosítás hatálya alá, ha nem tartoznak a vizi társulatok (öbölzetek) illetőleg munkáltató (munkát vezető) hiva­talok ezeknek az alkalmazottaknak, valamint a velük — alkalmaztatásuk helyén — egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagjaiknak betegség esetén nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül az e rendeletben megszabott segélyeket nyújtani. E segélynyújtás fejében a vizi társulatok (öbölzetek) és munkáltató (munkát vezető) hivatalok a fentebb megjelölt alkalmazottak fizetéséből, illetőleg béréből semmit sem von­hatnak le­2. § A vizi társulatok (öbölzetek) illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok az 1 §-ban felsorolt alkalmazottaknak és az alább megjelölt esetekben családtagjaiknak is betegség esetén a következő segélyeket kötelesek nyújtani : 1. ingyen orvosi gyógykezelést a betegség tartama alatt egyfolytában húsz hétig, szülés esetén ugyancsak ingyen a szükséges szülési támogatást és gyógykezelést; 2. gyógyszereket, fürdőket, gyógyvizeket és a szükséges gyógyászati segédeszközö­ket (szemüveg, mankó, sórvkötő, műláb) húsz héten át szintén ingyen; 3. táppénzt abban az esetben, ha a betegség keresetkóptelenséggel jár és 5 napnál tovább tart, a megbetegedés első napjától számítva a keresetkóptelensóg tartamára, legfel­jebb azonban húsz héten át, a táppénz az illető alkalmazott fizetése egy napra eső részé­nek, illetőleg napi bérének fele összegét képezi, szakmánymunkásnál pedig annak az ösz- szegnek felét, a mely egy napi átlagos keresményének felel meg ; 4. gyermekágy esetében gyermekágyi segélyt a 3. pont szerinti táppénzzel egyenlő összegben, a lebetegedés első napjától kezdve hat hétig ; 5. az alkalmazottal — alkalmaztatásának helyén — egy háztartásban élő és kere­settel nem biró családtagok részére ingyen orvosi gyógykezelést, gyógyszereket és a szük­séges gyógyászati segédeszközöket húsz hétig, ezen felül szülés esetében a szükséges szü­lészeti támogatást és gyógykezelést; 6. az alkalmazott elhalálozása esetében temetkezési segélyt és pedig oly összegben, amely az alkalmazott fizetése egy napra eső részének, illetőleg napi bérének, szakmány­munkásnál pedig egy napra eső átlagos keresményének húszszorosát teszi ki. A 3, 4. és 6. pontokban megszabott segélyek összege megállapításánál a fizetésbe nem számítható be a lakpónz, úti átalány, pótdij és hasonló illetmények, valamint a ter­mészetben nyuj'ott járandóságok értéke. Az e szakaszban megszabott segélyeket az arra jogosultaknak a vizi társulatok (öbölzetek), illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok pénztára szolgáltatja ki. 3 §■ Annak az alkalmazottnak, aki az érvényben levő szolgálati szabályzatok ren­delkezéseinél fogva más okból betegség esetén is megkapja fizetését vagy bérét, táppénz vagy gyermekágyi segély nem jár arra az időre, amig fizetése vagy bére élvezetében marad. Nem állandóan alkalmazott nő gyermekágyi segélyre csak abban az esetben tart­hat igényt, ha a lebetegedést megelőző 6 hónap alatt legalább 3 hónapig volt ugyanannál a munkaadónál alkalmazva. Az előbbi §. 6. pontjában megállapított temetkezési segély oly alkalmazott után, akinek hozzátartozói az érvéuyben álló szabályzatok értelmében is igényelhetnek e címen segélyt, csak akkor nyújtandó, ha a szabályzat szerint járó segély az e rendeletben meg- állapiioltnál kisebb lenne és ebben az esetben is csak a külömbözet erejéig. 4. §. Táppénzre nem tarthat igényt az az alkalmazott, aki a betegséget szándéko­san okozta. A táppénz, valamint a gyermekágyi segély elvonható abban az esetben is, ha a beteg alkalmazott az orvos utasításainak szándékosan nem tesz eleget és ezzel a fel- gyógyulást késlelteti. Nem részesülhet segélyezésben az alkalmazottnak az a családtagja sem. aki az alkalmazott betegségét vagy halálát szándékosan idézte elő. 5 §. Ha a gyermekágyi segély igénybevótetett és az alkalmazott továbbra is kereset- képtelen marad, a keresetkóptelenség további tariamára, legfeljebb azonban a lebetegedés első napjától számított húsz hétig a 2 §. 5 pontjában megállapított táppénz fizetendő. 6 §. A táppénz és gyermekágyi segély a jogosított alkalmazottnak fizetendő ki és pedig heti utólagos részletekben. Táppénz fizetendő abban az esetbeu is, ha az alkalma­zott közveszélyes fertőző vagy ragályos betegségben, nevezetesen pestis, kaiéra, hólyagos himlő és kiütéses hagymáz miatt a hatóság által elkülönittetik és ennek következtében keresetét elveszti, az elkülönítés tartamára, azonban legfeljebb húsz hétig és pedig a 2. §. 3 pontjában meghatározott összegben Ez esetben azonban a vizi társulat (öbölzet) illető­leg uiunkállató (munkavezető) hivatal a kifizetett táppénznek az országos betegápolási alapból való megtérítését igényelheti. 7 § A temetkezési segély a halálozást követő napon fizetendő ki és pedig az elhalt alkalmazott házastársának, ilyennek nem létében örököseinek Ha az alkalmazott eltemetéséről mások gondoskodtak, az illetőknek a közalapokat kivéve, a temetkezési

Next

/
Thumbnails
Contents