Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-02 / 5. szám

- 31

reg, Borsod, Görnör, és Kishont, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén, Liptó, Békés, Bihar, Hajdú Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Ugocsa vármegyék, továbbá Kassa, Nagyvárad, Debreczen és Szatmár-Németi thjf. városok;

b) a kolozsvári m. kir vegykisórleti állomás körzetébe tartoznak a Királyhágón túl fekvő törvényhatóságok ;

c) a gödöllői m. kir. szeszkisórleti állomás körzetébe tartoznak a többi törvényhatóságok; valamint Fiume város és kerülete.

Mivel pedig az élesztő közforgalmának ellenőrzése és a minta vétel — különösen eleinte — szakismeretet igényel az 1895. évi XLVI. t.-c 8. §-a, illetve és a V. R. 25. §■

2. bekezdése értelmében utasítani fogom az illetékes vizsgáló állomást, hogy az ellenőrző elsőfokú hatóságoknak ebben is szakértőül szolgáljon s ennek megfelelően utasitan- dók az elsőfokú hatóságok, hogy a helyszíni szemlékre és mintavételekre a V. R. 25. §-a ■értelmében a vizsgáló állomások szakközegeit lehetőleg hívják meg.

Végül megjegyzem, hogy bár ezen megükldött rendelet 7. §-a értelmében csak az 1911. óv március 1-ón lép életbe, tekintettel arra, hogy az élesztőgyártása és közforgalma az 1908. évi XXVIII. t.-c. 51. §-a értelmében már 1908. évi szeptember 1-től fogva minden további rendelkezés szüksége nélkül is az 1895. évi XLVI. t.-c. rendelkezései alatt áll, az élesztőt ezen rendelet életbe lépte előtt is csalt, oly módon szabad forgalomba hozni, hogy a vevő vagy fogyasztó annak eredete, összetétele vagy minősége felől mindég tisztába lehessen s hogy a hatósági ellenőrzés meg no hiusittassék. — Budapest, 1911. január 8- — ■Gróf Serényi s. k.

A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1911. évi január hó 3-án 97700—910. szám alatt kiadott rendeleté.

Az élesztőgyártás iorgaloinbaliozataláről.

Az 1908. évi XXVIII. t-o. 51. §-ának utolsó bekezdése értelmében az élesztő, mint mezőgazdasági ipari termék, az 1895 évi XLVI t.-c. hatálya alá helyeztetvén, az élesztő gyártása és forgalombahozatalának szabályozására a m. kir. belügyi- és kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetónőlog az alábbiakat rendelem :

1. Élesztő (Saccharomyces cerovisiae) alatt őzen rendelet szempontjából olyan ke- lesztő és szeszes erjedést létesítő termék értendő, melylyol ipari értelemben szesz, illetve sör termeltetett

A magyar államnak azon területén, amelyre az 1805- évi XLVI. t.-c. hatálya kiterjed, csakis tiszta szesz, avagy tiszta sörólesztő, avagy olyan szeszólesztő hozható forgalomba, mely legfeljebb 30 (harminc) százalék keményítőt tartalmaz.

Sörólesztőt szcszólosztővel vagy kemónyitővel eladás céljából keverni, ilyen keveréket, vagy más idegen anyagot tartalmazó élesztőt a kereskedelmi forgalomba hozni tilos.

Úgyszintén tilos romlott, avagy felbomlásnak induló élesztőt forgalomba hozni, vagy közfogyasztási célokra felhasználni.

Azokban a helyiségekben, melyekben sörólesztőt gyártanak, vagy átcsomagolnak, nem szabad másféle élesztőt gyártani vagy tartani.

2. §. Az élesztő vagy tóglányalakban, az egészségre nem káros módon készített papiros csomagban, vagy tartályokban hozandó forgalomba olykóp, hogy

a) a keményítőtől mentes, tiszta szeszólesztő közvetlenül a burkoló papírra nyomott, illetőleg magára a tartályra ragasztott skarlátvörös címkén legalább hót milliméteres nyomlatott fekete hetükkel: „Tiszta szeszólesztő";

b) sörólesztő ugyanolyan módon, azonban citromsárga címkén fekete hetükkel: „S örólesztő";

c) a keményítőt tartalmazó szeszólesztő ugyanolyan módon, azonban világoskék címkével, fehérbetüs: „Kevert élesztő11 jelzővel hozandó forgalomba.

Ezenfelül a gyár neve és az élesztő minősége magába az élesztőbe is benyomandó.

Az élesztők címkéjén az élesztő megjelölése alatt az előállító, illetőleg az átdolgozó gyár neve és helye, valamint az élesztő súlya is feltüntetendő. Például „Tiszta szeszólesztő Nagy János szeszgyárából, Budapest. Súly

....................ki.................................gr.“

Más

féle elnevezéseket vagy megjelöléseket az élesztőkön alkalmazni tilos.

3. §. A belföldön eladásra kerülő, belföldi származású élesztő a kereskedő által eredetiben, vagy kisebbítve átcsomagolható ugyan, de ez cselben nem a termelő, hanem az átcsomagoló gyár vagy kereskedő nevével látandó el

Nem belföldi származású élesztőt nem szabad átcsomagolni.

4. § Minden kereskedő (sütő, stb), aki üzletében élesztőt árul, (raktáron tart stb.) köteles ezt üzletében szembetűnő helyen feliratilag jelezni.

Azokban a helyiségekben, melyekben sörélesztőt árusítanak, másfélo élesztőt árusítani nem szabad.