Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-02 / 5. szám

29

a 70000-904. B. M- számú körrendelet. — Nagyobb figyelem fordítandó az utlevóllapok kiállításánál 1. a foglalkozásra, különösen az iparosoknál, hogy önálló iparosok-e, vagy segédek, mert e szerint lesz megállapítva az utlevóldij ; 2 a korra, ahol is a 1-t éven alóli gyermekeknél a hónap is kitüntetendő, mert a szerint kapnak fél, vagy egész kedvezményes hajójegyet; 3, hová utazik? emo rovatnál nem elég a világrésznek (például Európa vagy Északamerika), hanem szükséges az államnak megjelölése is. — Feltüntetendő az ut- levéllapon az is, hogy hány évre kéri azt a folyamodó kiállíttatni s ha kisérő van, a kísérő útlevélnek száma is. — Szerbiába az 1903. IV, t-c., az 1933. II. t.-c, a 40JÜÜ—904. és 57000—009. B. M számú rendelet az irányadó. Férfiszemólyok 17 éves koruktól egész addig, mig nem népfölkelők, katonakötolesok, ilyenek utlevóllapja észrevétel nélkül nem záradékolható, csak belügyminiszteri engedéllyel vándorolhatnak ki s c végett kérvényükhöz az illetékes parancsnokság véleményét, vagyoni bizonyítványt, katonakönyvet, állítás- kötelesek állitáslajstrom kivonatot, kik bár az említett korban vannak, de még nem állítás- kötelesek, születési anyakönyvi kivonatot tartoznak beterjeszteni s csak az engedély elnyerése után folyamodnak útlevélért, mint azt a 144424—909 B. M. sz rendelet kimondja. Hadinenteseknól figyelem fordítandó a 31772—907. B. M. számú körrendeletre. Minden kivándorló figyelmeztetendő a 49573—908, az 53248—910, a 141276 — 610 B. M. sz. rendeletre.

S végül megjegyzem, hogy minden utlcvólkiadás iránti kérelemhez csatolandó a 111736—910. B. M számú rendelet értelmében a munkadijjegyzék — Gyulán, 1911. janár 25. — Ambrus Sándor, alispán.

Járási főszolgabírók. Gyula város rendőrfőkapitánya, községi elöljáróságok,

központi előadók!

Hülöliázakban bcraktározoU hasznos vad forgaloinbahozatala. — 23201—1910 ikt. szám. A m- kir. földmivelósi miniszter alábbi rendeletét tudomás, miheztartás és közhirrótótel végett kiadom. — Gyulán, 1911 január 16-án. — Alispán helyett : dr. D aimel, várni.

főjegyző.

90410/V1I. A—2. F. M. számú körrendelet.

Valamennyi törvényhatóságnak és törvényhatósági joggal felruházott városnak. A törvényes vadászati időben lőtt, vagy esetleg külön engedély mellett fogott és a törvényes tilalmi időszak beáita előtt hütőházban beraktározott hasznos vad forgálombahozatala tárgyában 90420—910. VII. A. 2. szám alatt kibocsátott rendeletem egy példányát idecsatoltan tudomás és miheztartás végett megküldöm. Budapest, 1910 december 16. Gróf S e r ó u y i s. kM. kir. l'öldmivelósügyi miniszter. 90420—1910 sz. rendelet. A hütőházakban raktározott hasznos vadnak a törvényes tilalmi időben való kezelése és forgalomba hozatala tárgyában. A hütőházakban raktározott hasznos vadnak a törvényes tilalmi időben való kezelése és íorgalombahozatala tárgyában a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve a következő szabályokat állapítom meg: 1. §. A hütőházakban hasznos vadat az illető vadra vonatkozó vadászati tilalom beálltat követő tizennégy nap elteltével csak az e rendeletben megállapított szabályok megtartásával szabad kezelni és forgalomba hozni, 2. § Aki hűtőházi vállalatot tart fönn (a hütőház tulajdonosa) a hütőkazilag kezelt hasznos vadakról az e rendeletben mellékelt A., minta szerint bekötött, lapszámmal ellátott és zsinórral átfüzött nyilvántartási könyvet köteles vezetni. A nyilvántartási könyvbe be kell jegyezni: 1. minden hasznos vadat amely az illető vadra vonatkozó törvényes vadászati tilalmi idő beálltával hűtőházi kezelésben áll, továbbá azt, amely a vadászati tilalmi idő beálltát követő tizennégy nap alatt hűtőházi kezelésbe kerül. 2. Mindazt a hasznos vadat, amely az előbbi pontban említett idő után e rendelet 7- §-a értelmében származási igazolvány mellett a uütőházba felvétetett. 3. §. A beraktározott vadat akár egészben, akár feldarabolva a hütőház nedves bélyegzőjével akként keli ellátni, hogy a bélyegzés bármikor megállapítható legyen. 4. §. A beraktározott hasznos vadat darabokónt származási jegygyei kell ellátni, mely származási jegy az illető vadhoz zsineggel vagy vékony huzallal aképpen erősítendő, hogy az a vadnak vagy a származási jegyet oda erősítő zsinórnak, vagy huzalnak megsértése nélkül eltávolítható ne lehessen. A származási jegyen a mellékelt B , minta szerint feltüntetendő : a) a vad faja, b) a tulajdonos neve, lakása, c) a nyilvántartási könyv számat d) az elküldés napja, e) a hűtőházi közeg aláírása és a hűtőház bélyegzője (pecsétje). 5 §. A hütőház által szállított vagy kiadott vad kísérőjegyzékkel látandó el, mely jegyzéknek tartalmaznia kell a szállított vad nyilvántartási számát darabonként. 6 §. Oly külföldi eredetű vadat, amely Magyarországon nem honos s amelyre nézve az 1883. évi XX. t.-c. vadászati tilalmi időt meg nem állapit, a nyilvántartási könyvbe nem kell bevezetui és arra a jelen rendeletnek rendelkezései nem vonatkoznak.

7. §. A vadaskartből eredő vad az 1883. XX. t-c 18 §-a alapján származási iga-