Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-02 / 41. szám

254 A ragadós száj- és körömfájás betegség, mely a vármegye területén a múlt év őszén ütötte fel tanyáját, szünetlen terjedésével hova-tovább átragályozza a vármegye összes hasitott körmü állatállományát és e feltartózhatlannak bizonyult munkája folytán immár remélhető, hogy azt a folyó evben be is fejezi. Hihetőleg a jövő évben mér csak itt-ott sporadikusan lesz észlel­hető, hogy ismert következetes karakteréhez képest 6—8 évi szünetet tartson. Az elmúlt négy hónap alatt fellépett és megszűnt ragadós állati betegségek statiszti­káját a következőkben mutatom ki: Fellépett: Ragadós száj és körömfájás 20 községben, összesen 1127 udvarban Sertésorbánc 11 29 í Veszettség 3 » 3 Takonykor 2 » 2 » Sertésvész 9 » i 87 » Riihkór 1 1 » Lépfene 18 27 » Ivarszervi hólyagos kiütés 1 1 Megszűnt: Ragadós száj és körömfájás 15 községben Sertésorbánc 5 y> Veszettség-y 0 » Takonykor 5 Sertésvész 9 Riihkór 1 Lépfene 15 > Ivarszervi hólyagos kiütés 1 » C) M u n k á s ü g y. Munkásosztályaink kereseti viszonyai ez év nyarán teljesen kielé­gítők voltak, amennyiben mezőgazdasági munkásainknál a kalászosok jó termése, ipari munká­sainknál pedig az építkezések fellendülése bőséges munkaalkalmakat és a rendesnél jóval nagyobb' munkabéreket biztosítottak, úgy, hogy a szorgalmas munkások némi tartalékokat is szerezhetnek maguknak. Általában tapasztalható, hogy munkásaink között a kultúra terjedésével párhuzamosan az igények emelkedőben vannak, de ehhez mérten meg van a készség arra is, hogy a megfelelő munkaalkalmakat megkeressék, úgy, hogy munkásaink, ha itthon nem találnak kellő munkaalkal­makat, ma már szívesen keresik fel úgy itthon a hazában, mint esetleg a közeli külföldön is a középitkezéseket, bányákat és más munkaalkalmakat nyújtó foglalkozásokat, melyből maguknak és itthon maradó családjuknak tűrhető megélhetést biztosítanak, sőt nem egyszer kisebb tőkét is szerezhetnek. A takarási idő tartamát kivéve, mezőgazdasági munkásaink tekintélyes része épít­kezéseknél, bányákban, közmunkáknál távol vidékeken foglalja el magát nemcsak a hazában, de Amerikában, Bulgáriában és Romániában is; és örvendetesen tapasztalható, hogy mióta munká­saink a hazai munkásközvetités előnyeit felhasználva, munkát hazai távolabb vidékeken és a szom­szédos külföldön vállalgatnak, az Amerikába irányuló kivándorlás tetemesen csökkent, mint ezt az alább közölt számadások bizonyítják. D) Kivándorlás. Az 1911. év május 1-től 1911. évi szeptember 20-ig 67 útlevelet adtam ki 102 egyén számára, melyből Amerikába szólt 44 darab, egyéb helyre 58 darab. A múlt év hasonló időszakában 129 útlevelet adtam ki 200 egyén számára, a melyből Amerikába 77 darab, egyéb helyre 52 darab lett kiállítva. Kiadatott: május havában 11 darab, junius havában 11, julius havában 16, augusztus havában 19 és szeptember hó 20-ig 10 darab. A 67 darab útlevél közül kiadatott: Gyulára 11, Békéscsabára 13, Orosházára 11, Kétegyházára 3, Gyomára 6, Tótkomlósra 2, Csorvásra 3, Kondorosra 1, Endrődre 7, Szarvasra 4, Békésre 1, Mezőberénybe 1, Öcsödre 1, Vésztőre 1, Dobozra 1, Pusztaföldvárra 1. Megemlítem, hogy a 67 darab útlevelet nyert egyén közül csak 48 tekintendő kiván­doroltnak, mivel 19-en tanulmány, látogatás, szórakozás, üzletügy stb. céljából nyertek útlevelet. A kivándoroltak között 24 férti, 27 nő és 30 kiskorú vegyes családtag van. i

Next

/
Thumbnails
Contents