Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-10 / 33. szám
— 209 E kérdésre nézve az országos állategészségügyi tanács véleménye alapján a következőkről értesítem a címet. Az emberi élelemre alkalmassá tétel céljából konyhasó oldatba helyezett húsokon végzett megfigyelések nem erősítek meg mindenben azt az állítást, hogy az 1 — 1 '/„ kilogramm súlya és körülbelül 24 óráig sós vízbe pácolt husdarabok ezen pácolás következtében a friss hús tulajdonságait elvosztik. A budapesti hatósági husszék utján való eladásra szánt és egészségi ártalmának megszüntetése céljából a husvizsgálati rendelet előírása szerint 25 százalékos honyhasó oldatba helyezett sertéshús darabok ugyanis a sóoldat 24 órai behatása után még alig voltak elváltozva, mert az egyos husdaraboknak csak a legfclülctescbb és legfeljebb I mm -nyíre befelé terjedő rétegén mutatták az iron festőanyag, szürkés színváltozását mig az lmm. mélyebb rétegek, ahova a sóoldat még nem hatolt be, a friss hústól semmiben sem különböztek. De a friss hús sajátságai nemcsak a hús mélyebb rétegeiben, hanem kisebb nagyobb esetleg egész husfelületeket is elfoglaló terjedelemben a 24 óráig pácolt husdarabok külsejei is észlelhetők voltak nevezetesen azokon a husfeUilotekon, melyek a besózáshoz használt edény alját vagy oldalait érték, vagy amelyekre a fölójök helyezett husdarabok szorosan ráfeküdtek. Szembetűnő elváltozás még 48 órai pácolás után sem látszott a húson, az egyes husdarabok külseje pedig csak a harmadik napon vesztette cl teljesesen normális barna vörös színét, de 5-7 mm.-nól mélyebb rétegeiben a husdarabok még akkor is friss kinézósüek voltak. Minthogy azonban a hús kisebb darabolás mellett való szállításának tilalma folytán a vásári pecsenyesütők iparok gyakorlását beszüntetni volnának kénytelenek, ezen vándor ipar különleges érdekeire tekintettel, nem teszek észrevételt az ellen, ha az illetékes helyi hatóságok az ily húsoknak kisebb darabolása mellett való behozatalára megfelelő feltételek és szigorú ellenőrzés mellett kivételes engedélyt adnak egyes folyamodó iparosoknak azon feltétellel azonban, hogy az ily húst kísérő igazolványban a származási hely husvizsgálója által a hús darabszáma és súlya feltüntetendő : amennyiben pedig az igazolványban megnvezett rendeltetési hely vásárján a pecsenyesütő összes húskészletét el nőm adná, erről a vásárhelyére illetékes község szakközege az eladatlanul visszamaradt hús darabszámát és súlyát, valamint a hús eredeti származását is feltüntető adatokat tartalmazó igazolványt köteles kiállítani, hogy az ilyen hús származása ily módon mindvégig, amig fogyasztóhoz nem jut, ellenőrizhető legyen, illetőleg, hogy visszaélések a lehetőség szerint kizárhatók legyenek. Felhívom Cimot, hogy erről az illetékes állategészségügyi hatóságokat és községi husvizsgálókat megfelelően értesítse. — Budapest, 1911 évi julius hó 12-én. A miniszter meghagyásából: Ottlik s k. államtitkár. Járási főszolgabirák. Gyula város rendőrfőkapitánya. Községi elöljárók. 13815 — 1911. ikt. szám. — Konkrét esetből kifolyólag a m. kir. belügyminiszter ur kimondotta, hogy a szeges Kugli (tivoli) játék a lottó jövedéki szabályok 5. §-a értelmében tiltott szerencsejáték s mint ilyen a 64573—901 B. M. számú körrendelet 8 §-a alatt felsorolt tiltott játékok közzé sorozandó. Miután ezt tudomásvétcl céljából közlöm, egyben felhívom Cimcdot, hogy len ti játokia esetleg kórt engedélyt tagadják meg — Gyula, 191 i. évi június 26 ári. A in b r u s Sándor, alispán. Járási főszolgabírók. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. 12813—1911. ikt. szám. — Gazdasági tudósítók. A m. kir. belügyminiszter ur alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett kiadom. — Gyula, 1911. évi julius hó 29-ón. — Ambrus Sándor alispán. 103547—1911. íl-a. B. M. számú körrendelet. A m. kir. gazdasági felügyelők és gazdasági tudósítók működésének támogatása. Valamennyi vármegyei törvényhatóság első tisztviselőinek. Azok a nagyr fontosságú országos érdekek, amelyek a gazgasági hírszolgálat pontosságához, különösen pedig a termés- kilátások megállapításának megbízhatóságához fűződnek, a foldmivelósügyi miniszter urat a gazdasági tudósitói intézménynek oly módon való átszervezésére indították, hogy az egyes közigazgatási járások halárain belül lehetőleg egyenlő nagyságú gazdasági tudósítói körzeteket állapítson meg s a gazdasági tudósítóknak kötelességükké tegye, hogy a körzetüknek minden községéről lehetőleg személyesen szerzett, megbízható értesüléseik és tapasztalataik alapján terjesszék be időnként tudósításaikat az illető vármegyébe kinevezett m. kir. gazdasági felügyelőhöz, aki ezeket a jelentéseket átvizsgálva haladéktalanul a nevezett miniszter urnák mutatja be Ez a hírszolgálat azonban a jelzett átszervezés után is
