Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-23 / 13. szám

80 2590—IV—B. 1911. B. M. számú körrendelet.

A székesfővárosi tanácsnak, valamennyi magyarországi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának, mint másodfokú iparhatóságnak.

Hivatali elődömnek 1898 ovi szeptember hó 27-ón 55768. és 1906. évi junius hó 24-ón 19942. sz. alatt kelt rendeletéivel kapcsolatosan értesítőm címet, hogy a szegedi ni. kir. állami felsőipariskola gépészeti szakosztályának végzett tanulói végbizonyítványuk alapján a kovács, lakatos, kutcsináló, harangöntő, rézöntő, réz és bronzmüves mesterségekben munkakönyv váltására és egy évi gyakorlat beigazolása mellett, ezen mesterségek önálló üzéséro jogosittatnak. A végbizonyítvány ezenkívül még a gőzkazánok, lokomobil és stabilgőzgópek kezelésére és az erős áramú elektromos vezetékek berendezéséhez munkakönyv váltására jogosít

Egyidejűleg intézkedtem arra nézve, hogy nevezett intézet az általa kiállított végbizonyítványba, a hatóságok és a tanulók tájékoztatása coljából az általa nyújtott ipari képesítésére vonalkozó határozmányt iktassa be.

Felhívom a címet, hogy erről a hatósága alá tartozó összes elsőfokú iparhatóságokat értesítse. — Budapest, 1911. évi február hó 28-án. — A miniszter helyett: dr. Stctina s. k., államtitkár.

Gyula város polgármestere. Járási főszolgabirák. Községi elöljáróságok.

M. kir. és helyhatósági állatorvosok.

Hasítod körmü állatok forgalma, kizárólag sürgős gazdasági munkák végzése és feltétlenül szükséges fuvarozások ellátása céljából, száj-és körömfájás iiralgása esetén. 4813—1911. sz. A földmivelósügyi m kir. miniszter urnák alábbi rendeletét másolatban, tudomás, szigorú miheztartás megfelelő eljárás végett kiadom. — Gyula, 1911. március ló-ón. — Alispán helyett: dr. D a i in e 1, vármegyei főjegyző.

28969/111—3. K. M. számú körrendelet.

Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának. Folyó évi március 1-ón, az ország területén összesen 4010 község, volt ragadó száj és körömfájással fertőzve. A fertőzött községek az ország egész területén szétszórva fekiisznek s a betegség ily mérvű elterjedése mellett kevés remény lehet arra, hogy akár szigorúbb intézkedésekkel is, a betegséget egyhamar el lehessen folytam Erre való figyelemmel most még nem látom indokoltnak, hogy a betegség ellen különleges intézkedések tétessenek, hanem elegendőnek találom, ha a betegség megállapítása esetén, az 1904. évi 24500. számú itteni rendeletben előirt intézkedések lelkiismeretesen végrehajtatnak. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a tavaszi gazdasági munka beálltakor előro láthatólag még sok község lesz ragadós száj és körömfájással fertőzve s ennek folytán a hivatkozott rendeletnek, minden irányban való szigorú végrehajtásával, úgy a sürgős gazdasági munkák, valamint az elkerülhetetlen fuvarozások sok helyen fennakadást szenvednek, a kényszer-helyzetet figyelembe véve, a betegség okozta károk, lehető csökkentése céljából, meg lehet engedni, hogy a ragadós száj és körömfájással fertőzött községek lakosai olyan udvarokból, melyekben a hasitott körmü állatok a betegségből felgyógyultak és ahol a fertőtlenítés szabályszerűen megtörtént, a betegségen átesett és a községi elöljáróság által egészségesnek talált hasitolt körmü állatokkal, az elöljáróság által díjmentesen kiállítandó igazolvány alapján s a netán még szükségesnek mutatkozó óvrendszabályok egyidejű kikötése mellett, a fertőzött községek határán kívül is dolgozhassanak, illetőleg fuvarozhassanak. Az ilyen udvarokból, a betegségből felgyógyult és a községi elöljáróság által egészségesnek talált hasitott körmü állatok, a község határán belül fekvő közös legelőkre is kihajthatok. Azt, hogy a ragadós száj és körömfájástól mentes községek lakosai, hasított körmü állatokkal, az említett gazdasági munkák és halaszthatatlan fuvarozások céljából, az ilyen betegséggel fertőzött községek határában milyen feltételek mellett dolgozhatnak, a helyiviszonyok és körülmények kellő mérlegelésével csctről-csctre az engedély kiadására jogosított hatóság állapítja meg, úgy, hogy az állatok belertőzése ki legyen zárva. Az említett esetekben az engedély kiadására a következő hatóságok illetékesek : Elsőfokú hatóságok területén belül történő közlekedés esetén, az illetékes elsőfokú hatóság. A közvetlenül szomszédos elsőfokú hatóság területén, de ugyanazon törvényhatóságon belül való közlekedésre az illetékes elsőfokú hatóság, a szomszédos elsőfokú hatóság előzetes hozzájárulásával. A törvényhatóság területén belül, de a szomszédos járásnál messzebb fekvő helyeken, vagy pedig a közvetlenül szomszédos törvényhatóságok területén való közlekedésre, az illetékes másodfokú hatóság, de az utóbb cmlitett esetben mindenkor csakis, a szomszédos törvényhatóság előzetes hozzájárulásával. Tekintettel továbbá arra, hogy a ragadós száj és köröm